Könnygáz-, hang- és fénygránátokat is bevetettek szerda délelőtt Herszonban, amikor a lakosok egy része utcára vonult, tiltakozva az ellen, hogy „népszavazást” tartsanak a harmadik „népköztársaság” létrehozásáról Ukrajna területén. Lapjelentések szerint több tüntető megsebesült az események során. A közösségi média platformjaira feltöltött videók tanúsága szerint tömeges tiltakozásokról nem lehet beszélni, ez több okból sem meglepő. Az egyik, hogy a lakosság jelentős része elhagyta a várost az elmúlt két hónapban, a másik, hogy nem látszik valószínűnek, hogy az oroszok valóban most szeretnék megtartani ezt a népszavazást – ha egyáltalán szeretnének ilyet –, a harmadik, hogy egyre többen félnek, és erre meg is van az okuk.

Herszon bukása

Az eredetileg 300 ezres nagyváros március első napjaiban esett el az orosz–ukrán háborúban, máig ez az agresszor egyetlen valóban sikeres művelete. Herszon rövid ellenállás után adta meg magát, és bár a közvetlen közelében véres harcok zajlottak, a város ostromára nem került sor, a mariupoli forgatókönyv veszélye nem fenyegetett. Annyira nem, hogy Ihor Kolihajev polgármester és a közigazgatás más vezetői a helyükön maradtak a legutóbbi napokig, sőt még egy gigantikus ukrán lobogót is felhúztak a városházára.

A helyzet hétfőn változott meg, délután orosz fegyveresek mentek be a városi tanács épületébe, a kulcsokat elvették, az őrséget és a hivatal munkatársait elküldték. Utóbbiak egyike azt mondta a Szuszpilne című lapnak, hogy utolsóként Kolihajev polgármester hagyta el a házat, ezt később ő maga is megerősítette egy FB-posztban, azzal, hogy távozása pillanatában a sárga-kék zászló még a helyén volt.

Az újságcikkekben a fejleményt a tervezett referendummal hozták összefüggésbe. Az erről szóló első konkrét hírek múlt héten jelentek meg a médiában. Nem előzmény nélkül: már a város és a megye egy részének megszállása után közvetlenül sok szó esett arról, hogy az oroszok a donecki és a luhanszki után egy harmadik „népköztársaságot” is létrehoznának délen, mivel az elfoglalt területeket eszük ágában sincs visszaadni, esetleg cserealapként kezelni a tűzszüneti egyeztetések, illetve a hosszabb távú békemegállapodás-tervezetek megvitatása során. Erre már csak azért is jó okuk van – saját szempontjukból –, mert a térség megtartása elengedhetetlen, hogy ellenőrzésük alatt maradhasson a krími csatorna, amelyen keresztül a Dnyeper vize eljuthat az elmúlt 8 évben kiszárított félszigetre.