Megpróbálta a magyar követ levetetni a jogállamisági vitát az EU-s ülés napirendjéről

május 5., csütörtök 9:46
5

Három és fél éve tart az EU-ban a magyar kormány ellen indított, úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás, különösebb eredmény nélkül. Az eljárást az Európai Parlament indította a Sargentini-jelentés elfogadásával a magyar jogállamiság rendszerszintű hiányosságai miatt - azaz az Európai Parlament szerint nincs teljes demokrácia Magyarországon.

Az eljárás a gyakorlatban úgy néz ki, hogy körülbelül félévente az EU-s ügyekért felelős miniszterek kikérdezik magyar kollégájukat, hogy miért rombolja a kormánya a demokratikus intézményeket, szembesítik panaszokkal és statisztikákkal, kifejezik aggodalmaikat. A magyar kormányt ezeken az üléseken eddig általában Varga Judit igazságügyi miniszter képviselte. A kikérdezés zárt ajtók mögött megy.

E vallatások hivatalosan addig tartanak, amíg a tagállamok úgy nem érzik, hogy nincs már miről beszélni. Vagy azért, mert meggyőződnek arról, hogy a célkeresztbe került ország kormánya megoldotta a problémákat, és ebben az esetben lezárják az eljárást; vagy azért, mert reménytelennek látják a javulás esélyét. Utóbbi esetben - további eljárások és szavazások után - akár el is vehetik a problémás kormány szavazati jogát az Európai Tanácsban, ami szinte az Unióból való kizárással egyenértékű. Ez nagyon súlyos szankció, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2018 ősze óta patthelyzet alakult ki. Mennek a meghallgatások, és a Tanács sem lezárni, sem szankciós szintre emelni nem akarja az eljárást.

Magyar parlament, 2018. Fotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP

Az EU-hoz delegált nagykövetek szerdai vitájának legfőbb témája az olajembargó volt, de sok más is szóba került. Így a francia elnökség bemutatta az Általános Ügyek Tanácsának május 23-ra tervezett napirendjét is. Ez a tanácsi formáció szokta intézni a hetes cikkely szerinti eljárás meghallgatásait, illetve itt készítik elő a miniszterelnökök következő csúcstalálkozójának a napirendjét is.

Tehát a francia nagykövet jelezte, hogy a 23-i ülésen ismét előveszik az eljárást, és újabb meghallgatásra számíthat a magyar miniszter.

Mire a magyar nagykövet jelezte, hogy ennek nincs értelme, mert a magyar kormány már az összes kérdésre válaszolt, amely a Sargentini-jelentés nyomán felmerült. Majd hozzátette azt is, hogy bár a magyar kormány számára fontos a jogállamiság kérdése, de a mostani, nehéz geopolitikai helyzetben érdemes lenne tartózkodnia a Tanácsnak a megosztó vitáktól. Azaz lényegében azt kérte, hogy a téma kerüljön le a tervezett napirendről az orosz-ukrán háború miatt.

Úgy tudjuk, hogy a francia követ azt mondta, hogy feljegyzi a magyar igényt, de hozzátette, hogy a napirenden már nehéz lenne módosítani. Azt mondta, hogy inkább együttműködnek a magyarokkal, hogy jól fel tudjanak készülni a várható kérdésekre. Vagyis a témát nem sikerült levetetni a napirendről.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt