Hatalmas gombfocibalhékról és értelmi képességeiről vallott életútinterjújában a 80 éves Schmitt Pál

május 13., péntek 10:16
6
Schmitt Pál bohóckodik 2016-ban, amikor az AFP-nek adott interjút budapesti irodájában. Fotó: FERENC ISZA/AFP

Valami különös és javarészt érthetetlen számmisztikából kiindulva "60 kérdés a 80 éves Schmitt Pálhoz" címen publikált ma cikket a Mandiner. Nem hazudtak, megszámoltam, valóban hatvan kérdést intéztek a plágiumbotrányába belebukó egykori köztársasági elnöknek, akit a cikk nyitóképén kvázi szentté avatnak, mert úgy állították be egy körlámpa alá, hogy az mintegy glóriát képez a feje fölött.

A kérdéseket témacsoportokba rendezték, a tán legérdekesebb témának, a Politikának kilenc kérdést szenteltek. Bár ez az eredetiben az utolsó előtti témakör, mégis elsőként ebből szemléznék egy Schmitt Pál köztársasági elnök működését tökéletesen leképező kérdés-választ:

Köztársasági elnökként egy alkotmányos vagy politikai vétóval sem élt. Mivel magyarázza?

Úgy gondolkoztam, amelyik törvényt elém terjesztették, az átment a bizottsági előterjesztésen, megtárgyalta a frakció, s titkos szavazáson döntött róla az országgyűlés. Azon az állásponton voltam, nem tudok okosabb lenni, mint akik előterjesztették. S ezt tartom ma is.

Ezt talán csak annyival egészíteném ki, hogy a parlamenti szavazás korántsem titkos, minden egyes szavazás jegyzőkönyve szinte valós időben elérhető a parlament weboldalán, ebben az is látható, hogy melyik képviselő hogyan szavazott. Ezt talán egykori házelnökként akár tudnia is illene, de egyben tán igazolja is mondata leglényegibb állítását, miszerint "nem tud okosabb lenni".

A kérdések számát tekintve a politikával azonos súlyúként kezelik az interjúban a "hobbi" témakört. Schmitt hírneve alapján itt csajozós sztorikra számítottam, de végül csak a zongorázás került elő, ami a pletykák szerint csajozási arzenáljának is komoly fegyvere volt. "Leülök ma is, nagyon szeretem" - mondta.

Kilenc kérdés jutott a Család témakörnek is, a sportdiplomáciának viszont 13. Ezek közül csak egyet emelnék ki, amire a válasz már egyáltalán nem is fontos:

Ha belegondolunk, elég rögös útja volt. A II. világháború alatt született, 1956-ban, a forradalom alatt volt gyerek, az édesapja korán elhunyt, majd 1983-ban sportdiplomata lett, erre egy évvel később elmaradt az olimpia. Egyetért?

Sportkarrierjére, pedig kétszeres olimpiai bajnok, kettővel kevesebb kérdés jutott, közülük három szól az öttusáról, kettő a gerelyhajításról és egy a fociról. Ezek közül felnőttként egyiket se űzte, olimpiát párbajtőr csapatban nyert.

A témaköröket a gyerekkor kerekíti ki kilenc kérdéssel. Az elsőből, ami egyben az interjú nyitókérdése, megtudhatjuk, hogy mit is ért Schmitt Pál balhés gyerekkor alatt.

Egyszer azt nyilatkozta, állandó verekedések és balhék résztvevőjeként nőtt fel gyerekként. Igaz?

Ne gondoljon semmi komolyra, ám tény, hamar megtanultam, hogy az ember ad és kap is. A Svábhegyen, a Németvölgyi úton voltam gyerek, s a környékbeli srácokkal, osztálytársakkal állandóan vetélkedtünk. Főleg sportban, de mellette rengeteget gombfociztunk is.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt