Megszakadt az orosz Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) eddigi töretlen magyarországi sikerszériája, ugyanis az ellenzék által egyszerűen csak „orosz kémbanknak” nevezett pénzintézet kénytelen volt visszavásárolni a saját forintkötvényeit. "A bank ezúton értesíti a tőkepiac szereplőit, hogy a társaság igazgatóságának döntése értelmében az eredetileg 22,4 milliárd forint összegben kibocsátott kötvényből 11,6 milliárd forint összeget a másodpiacon befektetőktől visszavásárolt. A visszavásárlási ár 94,29 százalék volt" - közölték még május 11-én a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A visszavásárolt kötvényeket pedig érvénytelenítik.

Az IIB saját oldalán pedig még annyi jelent meg a tranzakcióval kapcsolatban, hogy a visszavásárláskor tekintettel voltak a kihívásokkal teli és nehezen kiszámítható piaci és geopolitikai környezetre (ez valószínűleg az orosz-ukrán háborút jelenti), valamint az elmúlt hetekben a befektetők is aktívan keresték a lehetőséget, hogy miként tudnának megszabadulni a kötvényeiktől. A számokból az is látszik, hogy nem mindenki akart megszabadulni az orosz nemzetközi bank papírjaitól: a 22,4 milliárd forint értékben kibocsátott forintkötvényekből 11,6 milliárd forintot vásároltak vissza, tehát a befektetőknél még mindig maradt 10,8 milliárd forint.

Információink szerint magyar intézményi befektetők látták arra elérkezettnek az időt, hogy áron alul, de megszabaduljanak az IIB papírjaitól. A bank nem lett volna köteles visszavásárolni a kötvényeket, de a számokból látszik, hogy a befektetők fele elpártolt a pénzintézettől, ami túl nagy nyomás lehetett.

Ezzel megtört a sikerszéria, hiszen az IBB még 2019-ben, amikor ideköltözött, kapásból 24,7 milliárd forint értékben bocsátott ki forintban jegyzett, 3 éves és fix kamatozású kötvényeket a Budapesti Értéktőzsdén. A kibocsátásban akkor az OTP Bank és a Unicredit Hungary is segédkezett, magyarok és külföldiek egyaránt vehettek belőle. 2020-ban pedig 15 milliárd forintos (41,6 millió eurós) forintban denominált hároméves lejáratú kötvényt bocsátottak ki a dublini tőzsdén, ami a bank iránti erős bizalmat igazolta. A kötvényeket 11 befektető vásárolta meg, 7 magyar – bankok, vállalatok és vagyonkezelők –, 2 német és 2 cseh.

A nemzetközi környezet azonban erősen megváltozott. A Fitch és az S&P is módosította a bank minősítését: "A-"-ról "BBB"-re minősítette vissza a bank hosszú távú beruházási hiteleit negatív kilátással, a rövid távú eszközök minősítését pedig F1-ről F2-re. A Fitch közleménye szerint a leminősítés egyik fő oka, hogy az ukrajnai konfliktus miatt sok részvényes kivonult. Az orosz agresszió miatt Románia, Csehország, Bulgária és Szlovákia jelezte, hogy kilép a bankból, így Nemzetközi Beruházási Bank egyetlen európai részvényese Magyarország maradt.

Tagok maradunk

Szijjártó Péter külügyminiszter még márciusban tette egyértelművé, hogy Magyarország változatlanul tag marad. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig szintén egy márciusi Kormányinfón az üggyel kapcsolatban annyit mondott: "ez egy működő bank, ami hiteleket adott magyarországi fejlesztésekre is, a magyar érdek az, hogy ezek a fejlesztések folytatódjanak". Azt lapunk írta meg, hogy pontosan milyen magyarországi fejlesztésekre adott hitelt az NBB, ez szerencsére pontosan tudható. A legnagyobb hitelt a rezsiharc egyik legfontosabb állami cége, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. vette fel még 2020 őszén. Ennek pontos összege: 100 millió euró, vagyis mintegy 36 milliárd forint.

Szintén lapunk írt arról, hogy gyakorlatilag a törvényen felül áll a 2019-ben Budapestre költöző orosz bank, amelynek székháza (Lánchíd palota) előtt az egységes ellenzék is tüntetett. Márki-Zay Péter akkor felszólította a kormányt, hogy utasítsa ki Magyarország területéről az általa „orosz kémbanknak” nevezett pénzintézetet, amely a magyar parlament döntése értelmében mentes a magyar hatóságok felügyelete alól.