A háború elől menekülő ukránok pörgették fel a hazai turizmust márciusban
2022 május 05., 13:49
A turizmus újraindult, de a hazai szállodák negyede nem élte túl a járványt
Bár a kormány szerint remekül sikerült a járvány utáni gazdasági újraindulás, a KSH számaiból valójában az látszik, hogy 2019 márciusához képest 2022 márciusára eltűnt a hazai szállodák negyede. Vagyis nem voltak ahhoz elég tőkeerősek, hogy a több hónapos, akár éves bezárást túléljék, és a kormánytól sem kaptak annyi támogatást, hogy újra ki tudjanak nyitni. A pontos számok: 2019 márciusában még 945 szálloda szerepelt a KSH statisztikáiban, idén márciusban csak 719, vagyis 226 eltűnt a piacról, ami 24 százalékos lemorzsolódást jelent.
Megyei bontásban is pontosan látszik, hogy hol zárt be a legtöbb szálloda. A legnagyobb vesztes Jász-Nagykun-Szolnok megye, itt 2019 márciusban még 23 szálloda közül választhattak a vendégek, most már csak 13 maradt. A következő vesztes a Balaton és Somogy megye, itt 50 szállodából 31 élte túl a járványt, vagyis 38 százalékos a lemorzsolódás.
link
Forrás
Bár elterjedt nézet volt, hogy a válság leginkább Budapestet érintette, ez a bezárt szállodák száma alapján nem így van (árbevétel szempontjából tényleg a fővárosban volt a legnagyobb a mínusz, de itt tőkeerősebb szállodák vannak, tehát a nagyobb kiesést is könnyebben élték túl, mint a kisebb vidéki házak): a 203 budapesti szállodából 157 maradt talpon (46 átmenetileg vagy végleg bezárt), ami 23 százalékos csökkenés, tehát az országos átlagnak felel meg, kicsit még alatta is marad. Budapestnél még Pest megye, Győr, Veszprém, Borsod, Heves és Hajdú-Bihar megye is nagyobb veszteséget szenvedett el.
link
Forrás
Nem teljesen érthető, hogy miért Tolna volt a leginkább válságálló megye: itt mind a 12 szálloda megmaradt, de a minden egyéb gazdasági/szegénységi mutatóban rosszul szereplő Nógrád is csak egy szállodát vesztett.
A szállodaipart jól ismerő forrásunk szerint számos ok vezethet szállodabezáráshoz: átmeneti felújítás, nincs munkaerő, költségnövekedés, elegendő tőke nélkül nem bírták a pénzügyi terheket. Az is egyértelmű, hogy a kormányzati mentőcsomag lyukas volt.
Érdemes itt emlékeztetni a Magyar Turisztikai Ügynökség korábbi álláspontjára, miszerint úgy ítélték meg, hogy mindent megtettek annak érdekében, hogy az indulást követően mihamarabb regenerálódjon az ágazat. A valóságban viszont az történt, hogy amíg például Ausztriában a járvány előtti bevételek 80 százalékát térítették meg a szállodák számára, addig Magyarországon a járvány miatt eleve alacsony foglaltság 80 százalékát térítette meg az állam, de csak akkor, ha senkit nem bocsátanak el. Ennek a feltételnek pedig sokan nem tudtak megfelelni.
A rengeteg bezárást azonban az infláció kompenzálta. A Szállodaszövetség adatai szerint a 2022. márciusi bruttó átlag szobaár 2019-hez képest Budapesten 31 százalékkal, a Balatonnál 45,6 százalékkal volt magasabb. Ebben az is szerepet játszott, hogy 3 éve még 316 forintba, most márciusban pedig már 376 forintba került egy euró.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.