Oroszországban terrorszervezetté akarják nyilvánítani az Azovot, a most fogságba esett tagjai 10-20 év börtönt is kaphatnak
Az orosz legfelsőbb bíróság május 26-án tárgyalja az Azov alakulat terrorszervezetté nyilvánítását és tevékenységének betiltását orosz területen - közölte kedden az orosz igazságügyi minisztérium. A bírósági iratok szerint a keresetet az orosz főügyészség nyújtotta be. Ha a legfelsőbb bíróság terrorszervezetnek ismeri el az Azovot, és a tagjai ellen Oroszországban büntetőeljárás indult, akkor az alakulat minden tagjára 10-20 évi, a szervezőkre pedig 15-20 év börtönbüntetést szabhatnak ki.
Az Azov 2014 novembere óta tartozik az ukrán Nemzeti Gárdához, addig egy volt a Donbaszban az oroszpárti szeparatisták ellen harcoló önkéntes alakulatok közül. Az Azovi-tenger partján, Doneck közelében lévő Mariupolban alakult, a nevét pedig azután ismerte meg a világ, hogy 2014 júniusában a Dnyipro-1 milíciával közösen visszafoglalta a szeparatistáktól a félmilliós kikötővárost. A mostani háborúban az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol védelme volt a feladata az egységnek. Ők egészen mostanáig tartották magukat az Azovstal acélgyár bunkereiben. A sebesült tagjaikat hétfőn vitték az oroszok által ellenőrzött területekre, kedden pedig további buszok indultak.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a kedd délelőtti hadijelentésben azt mondta, hogy a körülzárt Azovsztalban egy nap alatt az Azov fegyveresei és az ukrán katonák közül 265-en tették le a fegyvert, és adták meg magukat. Közülük 51-en súlyos sebesültek. Az orvosi ellátásra szorulókat a donyecki szakadár köztársaság novoazovszki kórházába küldték ellátásra és ápolásra. Ez volt az első eset, hogy Azov fegyveresei tömegesen adták meg magukat. Korábban tengerészgyalogosok tették le a fegyvert a mariupoli acélműveknél, mintegy másfél ezren. Orosz sajtóforrások szerint kedden újabb Azov-fegyveresek adták meg magukat, de számukról estig hivatalos tájékoztatást nem adtak ki.
A fogságba esett katonákat az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) nyomozói fogják kihallgatni. Megállapítják a foglyok személyazonosságát, és ellenőrizni fogják, hogy részt vettek-e a polgári lakosok elleni bűncselekményekben, és a vallomásokat összevetik az eddigi nyomozati anyagokkal. Az orosz Állami Duma (parlamenti alsóház) pedig törvényt hozna azért, hogy ne kerülhessen sor fogolycserére az azovosok esetében. Még a halálbüntetés visszaállítására is született javaslat. (MTI)
