Törökország blokkolta a NATO kezdeti döntését, hogy feldolgozza Finnországnak és Svédországnak a katonai szövetséghez való csatlakozási kérelmét, megkérdőjelezve a két északi ország gyors csatlakozásának reményét.

A NATO-nagykövetek azzal a céllal találkoztak, hogy ugyanazon a napon kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat, amikor Finnország és Svédország beadta kérelmét, de Ankara ellenkezése leállított minden szavazást – állítja a Financial Times forrása.

A halasztás kétségessé teszi, hogy a NATO egy-két héten belül képes lesz jóváhagyni Finnország és Svédország kérelmének első szakaszát, ahogy Jens Stoltenberg főtitkár jelezte. Ez egyúttal alapot ad az Egyesült Államok, Törökország, Finnország és Svédország közötti többnapos intenzív diplomáciai tárgyaláshoz a kérdésben.

A NATO mind a 30 jelenlegi tagjának ratifikálnia kell Finnország és Svédország kérelmét, de ez a folyamat csak akkor kezdődhet, amikor a védelmi szövetség kiadja a csatlakozási jegyzőkönyvet és hivatalosan felkéri a két országot a csatlakozásra.

A NATO elzárkózott a kommentároktól, azon kívül, hogy megismételte Stoltenberg megjegyzéseit, miszerint „minden szövetséges biztonsági érdekét figyelembe kell venni, eltökélt szándékunk, hogy minden kérdést végigvegyünk, és gyors következtetésre jussunk”.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök a parlamentben azzal támadta a nyugati szövetségeseit, hogy nem tartották tiszteletben Ankara terrorizmussal kapcsolatos „érzékenységét”, és azzal vádolta a legutóbbi NATO-tagjelölteket, hogy nem hajlandók kiadni 30 olyan személyt, akiket a hazájában terrorizmussal kapcsolatos vádakkal vádolnak.

„30 terroristát kértünk. Azt mondták: »nem adjuk oda őket«” – mondta a parlament előtt tartott beszédében. „Nem fogsz terroristákat átadni, de csatlakozni akarsz a NATO-hoz. Nem mondhatunk igent egy olyan biztonsági szervezetre, ami mentes a biztonságtól” – mondta.

Erdoğan, akinek jogában áll megvétózni a NATO-ba való felvételüket, azt mondta, hogy a NATO-tagoknak „meg kell érteniük, tisztelniük és támogatniuk kell” Törökország érzékenységét ezekkel a csoportokkal kapcsolatban, de „egyik szövetségesünk sem tanúsított az érzékenységünk iránt olyan tiszteletet, amit elvártunk”.

Helsinki és Stockholm döntése azután született, hogy Vlagyimir Putyin megtámadta a szomszédos Ukrajnát, ami nem NATO-tag, ez pedig felforgatta a két északi ország több évtizedes biztonsági gondolkodását.

Erdoğannak a felvételükkel szembeni ellenállása beárnyékolta azt, amit a NATO-vezetők a szövetség történelmi pillanatának tartottak. „Jó nap ez a biztonságunk szempontjából kritikus pillanatban” – mondta Stoltenberg, amikor a finn és a svéd nagykövet a NATO brüsszeli főhadiszállásán tartott ünnepségen átadta kérelmét.

Sauli Niinistö finn elnök és Magdalena Andersson svéd miniszterelnök csütörtökön felkeresi Joe Biden amerikai elnököt, hogy elnyerje a támogatását a gyors ratifikációhoz és a török ellenkezés legyőzéséhez. Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter New Yorkban találkozik Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel. Niinistö azt mondta: „Ha ott van egy gyors folyamat, az segíti az egész folyamatot és az ütemezést.”

Törökország, ami 1952 óta tagja a NATO-nak, sérelmezi, hogy Svédország nem tudott fellépni a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjai ellen, amely milícia az 1980-as évek óta folytat fegyveres harcot a török állam ellen. Azzal is vádolta Stockholmot, hogy a Gülen-mozgalom száműzött tagjait rejtegeti, akiket Ankara a 2016-os, levert puccskísérletért felelőssé tesz.

A török kormánypárti Sabah lap felsorolta Ankara 10 követelését az északi országokkal szemben. Ezek között szerepelt a PKK-val és szíriai szárnyával való kapcsolattartás és finanszírozás korlátozása, valamint a Gülenhez köthető stockholmi médiával szembeni fellépés.

Finnország és Svédország nagyon vágyott a biztonsági biztosítékok megszerzésére, az Egyesült Királyság, Norvégia, Dánia és Izland pedig beleegyezett, hogy segítsenek nekik abban az esetben, ha megtámadják őket, mielőtt a NATO tagjai lettek volna, és még nem tartoznak a kollektív védelmi ígéret hatálya alá.

Niinistö a keddi svédországi állami látogatásán azt mondta, az országokat felbátorította Putyin és a külügyminisztere, Szergej Lavrov enyhe reakciója a NATO-kérelmükre, és mindkét orosz tisztviselő azt sugallja, hogy Moszkva eltűrné Finnország és Svédország csatlakozását a szövetséghez. „Talán Oroszország nem akarja elmondani a népének, hogy új problémáik vannak” – mondta Niinistö.

A finn és a svéd szövetségi tagság több mint kétszeresére növelné a NATO Oroszországgal húzódó határait, de megkönnyítené a három balti állam védelmét, megerősítené legsebezhetőbb pontját. A balti országok üdvözölték a csatlakozási kérelmeket, de hangsúlyozták, hogy a NATO-nak a júniusi madridi csúcson meg kell állapodnia a saját biztonságuk fokozásában. (FT)