A majomhimlőből valószínűleg nem lesz Covid 2.0

május 24., kedd 4:09
2
  • Pár nap alatt többen kapták el a majomhimlőt a nyugati világban, mint az elmúlt évtizedekben összesen.
  • Szerencsére úgy tűnik, ez nem azért van, mert a vírus hirtelen sokkal fertőzőképesebbé vált volna, inkább véletlenek összjátékáról lehet szó.
  • Hacsak nem történik valami váratlan, valószínűleg nem a majomhimlő hozza el a következő világjárványt.
  • De így is rámutat arra: a járványok korszakában élünk.

Százával vásárolt gambiai zsákospatkányokat és peleféléket egy amerikai kisállat-kereskedő 2003-ban. Ghánából vitte őket egy illionoisi telepre, ahol házi kedvencként népszerű prérikutyákat is tartott. Ebből a találkozásból robbant ki az Afrikán kívüli világ első ismert majomhimlő-járványa: az egzotikus rágcsálók megfertőzték a prérikutyákat, azok meg újdonsült gazdáikat, köztük egy hároméves kislányt. Végül 70 esetet azonosítottak, mindnyájan meggyógyultak.

Közel húsz év elteltével ugyanez a kórokozó tartja lázban a világ járvány- és vírusszakértőit. Az elmúlt másfél hétben 92 majomhimlős fertőzöttet találtak nyugati országokban, többet, mint 1970 óta összesen.

Ez a helyzet sokak számára fejtörést okoz, és több mint két évvel az új típusú koronavírus elterjedése után felveti a kérdést, lehet-e ebből újabb világjárvány.

A majomhimlő veszélyeire figyelmeztető felirat egy indonéz reptéren 2019-ben. Fotó: ANTON RAHARJO/Anadolu Agency via AFP

Mi ez, és hogyan terjed?

A majomhimlő a koronavírusokhoz hasonló zoonózis, vagyis állatról emberre terjedő kórokozó. Becsapós a neve, mert nem majmok, hanem minden valószínűség szerint közép- és nyugat-afrikai rágcsálók a vírus természetes hordozói. Az embernél magas lázat és fájdalmas kiütéseket okoz, de a legtöbben néhány hét alatt felépülnek.

A fertőző betegségekkel foglalkozó brit kormányzati szerv a kezdeti tünetek közé sorolja a láz mellett a fej- és hátfájást, az izomfájdalmat, a duzzadt nyirokcsomókat, a hidegrázást és a kimerültséget is. A kiütések jellemzően először az ember arcán tűnnek fel, aztán más testtájékokon is megjelennek, beleértve a nemi szerveket is. Az első napokban könnyű összekeverni a bárányhimlővel vagy a szifilisszel.

Emberről emberre szoros kontaktus útján, testnedveken, például nyálon keresztül terjed. Egy majomhimlős fertőzött tehát jóval kevesebb embernek adja tovább a vírust, mint a SARS-CoV-2, amit a levegőben levő, mikrométeresnél kisebb cseppeken keresztül is el lehet kapni.

A majomhimlőnek két, egymástól jelentősen különböző változata van. A Kongó-medencei variáns súlyosabb betegséget okoz, és jobban terjed, míg a nyugat-afrikai enyhébb lefolyású, és kevésbé terjed hatékonyan emberről emberre. Előbbi az esetek 10 százalékában okoz halált, utóbbinál ez csak 1 százalék a szegény, elmaradott térségekben élő emberek körében, írja a Nature. Úgy tűnik, most az enyhébb változat ütötte fel a fejét a nyugati országokban.

Himlővírus mikroszkóp alatt. Sokféle himlő létezik, a majomhimlő sokkal kevésbé veszélyes például a feketehimlőnél. Fotó: ROGER HARRIS/SCIENCE PHOTO LIBRA/Science Photo Library via AFP

A majomhimlő rokona a rettegett feketehimlőnek, ami évszázadokon át tizedelte újabb és újabb hullámokban az emberiséget. Az 1960-as, 1970-es évek oltási kampánya sikeresen visszaszorította a feketehimlőt, de a vakcina viszonylag súlyos mellékhatásai miatt (egymillióból egy haláleset) úgy döntöttek, nem használják tovább. Az oltóanyag majomhimlő ellen is védett, de mivel évtizedeken át senkinek sem adták be, kutatók jó ideje tartottak tőle, hogy a társadalmi védettség csökkenése előbb-utóbb az esetszámok növekedéséhez vezet.

A Science szerint két további vakcina létezik, ami fekete- és majomhimlő ellen is hatékony. Az egyik ugyanazon a technológián alapul, mint a 60-as években használt, a másik viszont kevesebb mellékhatást okoz.

A jelek szerint nem mutálódott

A majomhimlő mostanáig csak afrikai országokban terjedt el szélesebb körben, nem számítva persze az amerikai, prérikutyás példát. A Kongói Demokratikus Köztársaságban évtizedek óta küzdenek vele, és az elmúlt években Nigériában is több százan kapták el.

Európában és Amerikában eddig inkább elszigetelt esetekről lehetett hallani, amikor valaki afrikai utazása során fertőződött meg. A mostani majomhimlősök többsége viszont egyáltalán nem járt arrafelé.

Adódik az aggasztó következtetés, hogy a vírus rossz irányba mutálódhatott, ezért terjed hatékonyabban, de szerencsére úgy tűnik, nem erről van szó. Egy portugál fertőzött mintájának elemzéséből arra jutottak, hogy a most felbukkant vírus nagyrészt megegyezik azzal, amit már 2018-ban és 2019-ben is behurcoltak Nigériából az Egyesült Királyságba, Izraelbe és Szingapúrba. Ez biztató, de ahhoz, hogy teljesen biztosak legyünk benne, meg kell várnunk a további vizsgálatok eredményeit.

Nem önmagában a melegszex jelenti a kockázatot

Az esetszámok hirtelen megugrásán és a földrajzi kiterjedtségen túl az is meglepő, hogy az eddig azonosított fertőzöttek főleg 20-50 év közötti férfiak, akik férfiakkal létesítenek szexuális kapcsolatot.

Ez nem jelenti azt, hogy a majomhimlő szexuális úton terjedne, vagy kifejezetten a homoszexuális kapcsolathoz lenne köze, a korábbi kutatások sem utaltak ilyesmire.Inkább arról lehet szó, hogy a vírus egyszerű véletlenek folytán, szuperterjesztő eseményeken kezdett sebesen terjedni ebben a körben, mondta Kemenesi Gábor virológus, a pécsi Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai laboratóriumának munkatársa.

Kemenesi Gábor Fotó: Kemenesi Gábor/Facebook

Erről is többet fogunk tudni a fertőzési láncok alaposabb feltárása után, mindenesetre a belgiumi eseteket részben egy fétisfesztiválhoz kötik, a spanyolországiakat pedig egy felnőttszaunához. Ide akár egészen különböző helyszínekről utazhatnak emberek, akik aztán szoros testi kapcsolatba kerülnek egymással, megkönnyítve a fertőzés terjedését.

Az ENSZ HIV/AIDS-re vonatkozó Közös Programja (UNAIDS) figyelmeztetett, hogy a melegek érintettsége miatt máris megjelent a homofóbia a majomhimlőről szóló beszámolókban, pedig a megbélyegzés csak akadályozza a hatékony fellépést.

Ráadásul az Egészségügyi Világszervezet is hangsúlyozza, hogy mindenki veszélyeztetett, aki majomhimlős beteggel érintkezik, nem csak azok, akik homoszexuális kapcsolatot létesítenek velük.

Aligha lesz világjárvány

Kemenesi szerint az eddigi ismereteink alapján nem kell attól tartanunk, hogy a majomhimlő „pandémia 2.0-t” fog okozni. A hatékonyabb terjedéshez az kellene, hogy a vírus valami „extrát mutasson”, de egyelőre úgy tűnik, inkább csak talált magának egy pályát, ahol egyszerre a szokásosnál több embert tudott elérni a nyugati világban.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) hétfői közleménye szerint az eddig azonosított fertőzöttek többsége enyhe tüneteket mutat, és „nagyon alacsony a valószínűsége”, hogy a vírus szélesebb körben is elterjed. Viszont „a majomhimlő súlyos betegséget okozhat bizonyos csoportokban, például gyerekeknél, gyermeket váró nőknél és immunbeteg embereknél”

A hivatal szerint előfordulhat, hogy egy fertőzött átadja a vírust egy állatnak, így a majomhimlő akár hosszabb távon is megragadhat az európai állatpopulációban. Ezért fontos megakadályozni, hogy a fertőzött háziállatok vadállatokkal kerüljenek kapcsolatba.

Idő kérdése volt

Ha nem is fenyeget világjárvány, Kemenesi szerint a majomhimlő elterjedése is bizonyítja, hogy „a járványok korát éljük”.

„Számos tényező vezetett idáig, és míg sokan csak pislognak, mégsem vesszük észre, hogy mekkorára nőtt a világunk, micsoda kapcsolati hálók kötik össze a legtávolabbi és leginkább elhanyagolt, lepusztított területeket is – hatalmas autópályaként szolgálva a fertőző betegségeknek” - írta pénteki posztjában.

„Idő kérdése volt, hogy a »kit érdekel, úgyis csak Afrikában van« hozzáállás miatt most a majomhimlőtől is olyat láthatunk, amit még nem.”Jakab Ferenc, a pécsi virológuscsoport vezetője korábbi előadásában arról beszélt, hogy a humán fertőzések közel 60 százaléka most is gerinces állatoktól származik (zoonózis-betegségek). A globális turizmus korában különösen fontos kutatni ezeket a vírusokat, hiszen minél előbb felfedeznek egy kórokozót, annál könnyebben megakadályozható a terjedése.

A veszedelmes, állati eredetű vírusok megjelenése a természet pusztításának is egyenes következménye. A fokozott élelmiszer-termelés és az urbanizáció erdőirtásokhoz vezet, így a vadállatok könnyebben kerülnek kapcsolatba az emberrel és adják át sajátságos kórokozóikat.

A globális élelmiszer-kereskedelem, az ázsiai és afrikai élőállatpiacok szintén súlyos kockázatokkal járnak. A klímaváltozás hatására pedig számos állatfaj tűnik fel olyan térségekben, ahol korábban ismeretlenek voltak.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt