• Jakab Ferenc, a pécsi virológuscsoport vezetője szerint a mostani járvány egy főpróba.
• A természet pusztítása, a globális turizmus, a népességnövekedés és az urbanizáció mind egy irányba mutat: egyre több állati eredetű fertőzés terjedhet át az emberre.
• Ezért fontos idejében felismerni ezeket.
• Ha már járvány van, a vakcinában bízhatunk. Szerdai előadásában Jakab azt kérte: amint lehet, mindenki oltassa be magát.

A következő években minden bizonnyal újabb és újabb, állati eredetű kórokozók fognak megjelenni az emberek közt. „A járványok korára kell felkészülnünk” - mondta a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában Jakab Ferenc virológus, a pécsi koronavírus-kutatócsoport vezetője.

A humán fertőzések közel 60 százaléka most is gerinces állatoktól származik (zoonózis-betegségek). Alapesetben ezeket az állatok terjesztik egymás közt, vagy különböző állatfajok közt cserélődnek, rosszabb esetben átterjednek a háziállatokra, majd róluk akár az emberre.

És ez egyáltalán nem ritka dolog. Jakab idézett egy 2018-as New York-i kutatást, ami kimutatta, hogy a SARS-hoz hasonló vírusok (a mostani világjárványt okozó vírus, a SARS-CoV-2 is ilyen) a kínai Jünnan tartományban napi rendszerességel terjednek át denevérről emberre.

„Idő kérdése volt, mikor lesz koronavírus-világjárvány, és mikor lesz képes emberről emberre terjedni.”Ahogy a koronavírus-járvány kitörésekor is látszott, a globális turizmus korszakában elkerülhetetlen, hogy egy ilyen fertőzés szerte a világon elterjedjen. Jakab a frankfurti repülőteret hozta példaként, ahol 1268 repülő fordul meg 24 óra alatt, és 162 ezer utas megy át a terminálon. „Az eredmény egy megállíthatatlan világjárvány.”

Éppen ezért fontos még időben felismerni az állatvilágban jelenlevő vírusokat, „ezt próbáljuk mondani évek óta”. Minél előbb kimutatható egy ilyen kórokozó, annál könnyebben megakadályozható, hogy átterjedjen a háztáji állatokra és az emberre, vagy ha mégis megtörténik a baj, legalább a világjárvány elkerülhető legyen.

A veszedelmes, állati eredetű vírusok megjelenése a természet pusztításának egyenes következménye. A növekvő népesség fokozott élelmiszertermelésre kényszeríti az emberiséget, az urbanizáció pedig erdőirtásokhoz vezet. „Ha kiirtjuk az erdőt, azok az állatok, amik világéletükben ott éltek, be fognak jutni az ember lakta területekre, és fertőzni fognak. A Lassa-láz és a bolíviai hemorrágiás láz is ilyen volt” - mondta Jakab.

A globális élelmiszerkereskedelem, az ázsiai és afrikai élőállatpiacok szintén súlyos kockázatokkal járnak. A klímaváltozás hatására pedig számos állatfaj tűnik fel olyan térségekben, ahol korábban ismeretlenek voltak. Ez Magyarországon is előfordul,

a pécsi kutatók éppen mostanában azonosították egy ázsiai tigrisszúnyogot.Jakab szerint ebben az esetben nem igaz, hogy egy fecske nem csinál nyarat: az állatok viszik magukkal a betegségeket, és ahol stabil populációt tudnak kialakítani, idő kérdése, mikor terjed át egy-egy kórokozó az emberre, akár kisebb, lokális járványt eredményezve.

Úgy látja, a mostani járvány egy főpróbája a kutatóintézetek, világszintű szervezetek globális összefogásának, ami később is követendő lesz.

Normális, hogy gyorsan elkészül a vakcina

Ha már járvány van, egyedül a védőoltásban bízhatunk. Ahogy korábban többször, Jakab ismét mindenkit arra kért, hogy ha lehetséges lesz, oltassa be magát. Jósolni nem akart, de azt mondta,

bízik benne, hogy az év elején Magyarországra is megérkezhet a vakcina.Válaszolt azoknak is, akik a szokásosnál jóval gyorsabb fejlesztés miatt tartanak az oltástól. „Sokan mondják, hogy kapkodunk, ezt nem lehet ilyen gyorsan.” Jakab szerint azért lehetséges másfél év, vagy akár tíz hónap alatt hatékony vakcinát fejleszteni, mert a SARS és MERS rokonvírusoknak köszönhetően eleve sokat tudtunk az új koronavírusról.

Ez a tudás lehetővé tette az állatkísérletek, sőt a klinikai fázisok és a termelés felgyorsítását. Egyes cégek már most, a hármas fázis ígéretes eredményei láttán megkezdték a tömeggyártást. Jakab szerint ha ezen túlleszünk, az engedélyeztetést is muszáj lesz felgyorsítani.

Számára az oxfordi vakcinafejlesztés tűnik „a legjobban befutónak”, a kínai és orosz vakcinával kapcsolatban pedig azt mondta, annyit tud ezekről, amennyit tudományos közleményekben lehet olvasni. Ettől függetlenül szerinte nem kell félni, „a vakcinafejlesztés nem atomfizika”: évtizedek óta jól bevált biológiai módszereket, technológiákat használnak.

Azt viszont egyelőre nem lehet megmondani, többször is be kell-e majd adni az oltást, ahogy az influenza esetében.

Embereken is kipróbálnák, hatékony-e az orrspray

A hazai kutatásokból az azelasztin-hidrokloridot emelte ki ismét, amiről pécsi kutatók - osztrák együttműködésben - kimutatták, hogy az emberi orrnyálkahártyát leképező háromdimenziós modellen is megakadályozta az új koronavírus sokszorozódását.

Jakab szerint most osztrák és amerikai kutatókkal együtt azon vannak, hogy embereken is kipróbálják, ugyanilyen hatékony-e. Ezzel lehetne kimutatni, hogy a fertőződés korai szakaszában használható-e terápiás szerként a hatóanyagot tartalmazó, patikában kapható orrspray. (Laboratóriumi vizsgálatok alapján ez nem állítható megalapozottan, néhány hete a miniszterelnök főtanácsadója, Hegedüs Zsuzsa mégis levelet írt róla az összes hátrányos helyzetű iskola igazgatójának.)

Jakab a mostani előadásában nem igazán beszélt az aktuális járványhelyzetről. Egy kérdésre azt mondta, a vírus reprodukciós rátája 2-2,5 között mozog, vagyis egy ember átlagosan ennyi embernek adhatja át a fertőzést.

Korábban - a kormány által létrehozott kutatócsoport vezetőjeként - többször kritizálta a védekezést, hatékonyabb fellépést sürgetett, és nagyon veszélyes helyzetre figyelmeztetett. Egy erősebb megszólalása után Orbán Balázs miniszterhelyettes azt mondta: „Voltak ilyenfajta riogatások az első hullámmal összefüggésben is.”

A teljes előadást itt lehet megnézni: