A háború harmadik hetében Németh Zsolt egykori külügyminiszter, a parlament külügyi bizottságának elnöke volt az a fideszes politikus, aki úgy tűnt, mást képvisel majd, mind a párttársai az Ukrajnában zajló események kapcsán. Nemrég elsajátított kommunikációs módszerével dolgozva annyit posztolt, hogy „Ruszkik haza!" Ez előbb váratlan zavart keltett a kommentelői körében, majd hosszú időre elhallgatott ezzel a különvéleménnyel Németh.

Aztán május elején hosszú cikkben, fideszes politikusoktól szokatlan alapossággal fejtette ki a véleményét az Országút című folyóiratban. Ennek az írásnak az Ukrajnáról és Lengyelországról higgadtan címet adta, és megismétli benne azt a véleményét, amire korábbi rövid posztjában utalt.

„Szó sincs arról, hogy az Ukrajna meghódítására, illetve megcsonkítására tett orosz kísérlet ne sértené zsigerileg a magyar érdekeket” - írja. Ugyanakkor azt is megmagyarázza, hogy miért képvisel a lengyeltől eltérő álláspontot a magyar kormány Ukrajna kapcsán. Azért, mert „Magyarország nem hadviselő fél, és nem is kíván azzá válni: nem küld katonát, nem szállít és nem enged át területén halált okozó fegyvert”.

Lengyel partnere, Marek Kuchciński, a Szejm külügyi bizottságának elnöke (korábbi házelnök) most ezt a gondolatot bontja ki rendkívül hosszan a válaszlevelében, amelyet a Mandiner fordított le.

Hosszú történelmi áttekintést ad a magyar-lengyel viszonyról és arról, hogy szerinte Lengyelország és Magyarország Ukrajnával együtt speciális helyzetben van. Ez a régió szerinte az „Európa záróköveként ismert területhez tartozik. Egyike a földgolyó 3 leginkább stratégiai fekvésű területének. (A továbbiak: a Perzsa-öböl és a Csendes-óceán nyugati térsége)”.

Kifejti, hogy Lengyelországnak és Magyarországnak „támogatnia kell egymást az uniós mainstreammel szembeni ellenállásban”, és nem tartja igaznak azt a nyugaton kialakult negatív képet, ami Magyarországot Oroszország szövetségesének állítja be. Mindez csak arra jó Kuchciński szerint, hogy „elterelje a figyelmet az uniós nagyhatalmak elkövetett bűneiről, mert az ő cselekvéseik révén válik az Oroszországgal szembeni szankciórendszer lyukacsos szűrőedénnyé”.

Ugyanakkor hosszan érvel amellett, hogy miért döntött úgy a lengyel vezetés, hogy fegyverekkel is támogatja Ukrajna harcát. „Ha békét akarsz, készülj a háborúra” - foglalja össze a lengyel politikus országa alapállását az oroszokkal szembeni fellépésről. Mondandója lényege a hosszú írás utolsó részében az, hogy vitatja Németh következtetését.

„Annak magyarázata, hogy a magyarok (nota bene a románokkal együtt) miért zárták el területüket a mindannyiunkért vérüket adó ukránok számára szállított fegyverek és lőszerek tranzitja elől, nos, túlzott óvatosságnak tűnik. Hogy reális-e? A jövő mutatja meg” - írja Kuchciński.Szerinte Lengyelország azért küld fegyvert az ukránoknak és azért kér erre más országokat is, mert az a legjobb eszköz az élet, az egészség és a szabadság megvédésére a lengyelek és a magyarok számára is.