A Revolutot és a Transferwise-t is szeretné megcsípni a különadókkal a kormány

május 27., péntek 4:47
18

Miután a csütörtöki kormányinfón Nagy Márton és Gulyás Gergely miniszterek elmondták, hogy idén több mint 800 milliárd forintnyi különadót szedne be a kormány nyolc szektor "extraprofitja" után, este Nagy Rogán Antal társaságában vett részt egy háttérbeszélgetésen, ahol jelen volt a portfolio.hu újságírója.

A gazdasági lap cikke alapján Nagy és Rogán lényegében azt foglalta össze, ami már a kormányinfón is kiderült, de azért akadt pár új információ is:

Rogán a beszélgetésen megerősítette, hogy a kormány céljai között szerepel a teljes foglalkoztatottság megvédése, "a nyugdíjasokon semmilyen formában nem spórolnak" majd, megmaradnak a családtámogatási eszközök, azaz a CSOK és a falusi CSOK is, bár lehet, hogy a támogatások szerkezetét átalakítják. Megmarad a rezsicsökkentés is jelenlegi formájában, de azt még később döntik el, hogy a cégek és az állami társaságok maradhatnak-e a körben.

Nagy Márton a miniszteri meghallgatásán Fotó: Németh Dániel/444

Nagy elmondta, hogy az idei évben 400-500 milliárd forintba kerülhet a rezsicsökkentés az egyetemes szolgáltatói körben az államnak, de a rezsivédelmi alapba 700 milliárd forintot tesz a kormány, és a kettő összege közötti különbség az állami szféra magasabb energiaszámlájának kompenzációja.

Mindkét miniszter beszélt arról is, hogy a kormány elhalasztja a 2022-re és 2023-ra tervezett állami beruházásokat 2024-re és 2025-re, és Rogán elmondása szerint ebben Lázár János építésügyi miniszter partnerük. Ezenkívül vágni akarnak a minisztériumok költségvetésén is: mint nagy fogalmazott, a minisztériumok kiadásai éves szinten 8000 milliárd forint körül vannak, ha 5-10%-ot itt meg lehet takarítani, akkor az már 400-800 milliárd forint költségvetési javulás.

Az elhalasztandó állami beruházások listáját későbbre ígérte a kormány, de csütörtök este egy konkrét példát felhoztak: a Turisztikai Ügynökség befogadóközpontja a Bálnánál nem épül meg például a tervezett ütemben.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy az intézkedéssorozat nem egy költségvetést stabilizáló csomag, és azt is hangsúlyozta, hogy az intézkedéssorozat 60%-ban tartalmaz kiadásoldali lépéseket, 40%-ban adóoldali lépéseket. Hozzátette, hogy a kormány a hiánycélok tartása mellett kötelezte el magát.

A meglepetésprofit

Nagy Márton szerint a különadó olyan ágazatokat terhel, ahol nem indokolt, hogy ez a profit lecsapódjon. Sokszor ezek a cégek valójában nem is akarják ezt a profitot realizálni.

- mondta el a miniszter a portfolio.hu beszámolója szerint, majd hozzátette, hogy ezek az ágazatok a rendkívüli helyzet miatt tettek szert plusz profitra, és ennek egy részét vonják el. Szerinte ebben „a 8 szektorban az extraprofitok meglepetésprofitot jelentenek, az üzleti tervükben ez nem volt benne, vagyis a cégek üzleti tervét nem is boríthatja fel, mert nem is számítottak rá, ezért nem is kéne nekik alkalmazkodniuk. Ezzel arra utalt, hogy ha áthárítják, akkor valójában az extraprofitjukhoz ragaszkodnak az érintett vállalatok”.

A piaci reakciókkal kapcsolatban (azaz hogy bezuhant a magyar tőzsde a bejelentés hatására) Nagy elmondta, hogy szerinte a piaci szereplők nem várják meg az intézkedések részleteit és valódi tartalmát, nem érdekli a befektetőket, hogy az extraprofitadó mitől más, mint a különadók. De szerinte miután ez letisztul a befektetőkben, megnyugodnak a piacok.

A bankok összesen 300 milliárd forintos különadót kapnak, ebből 50 milliárd forint a pénzügyi tranzakciós illeték módosításából folyna be. Ezzel kapcsolatban Nagy megjegyezte, hogy a Revolutot és a Transferwise-t is szeretné megcsípni a kormány ezzel az adóval.

A telekommunikációs cégekre egy új adót vetnek ki, melynek kidolgozása még folyamatban van, de várhatóan a roaming, az internet és a kábeltévé forgalmára vetik ki, összeadják ennek a forgalmát a szektort érintően, és ebből vesz el a kormány 35 milliárd forintot.

A légitársaságokra a checkin-feenek nevezett adót vetnek ki, ami Nagy szerint Európában több országban, például Németországban, Svédországban vagy Franciaországban is létezik: a magyar kormány a földi kiszolgáló Celebire fogja terhelni az adót, és ők szedhetik majd be a légitársaságoktól.

„A légitársaságok továbbháríthatják a terhet (ez 10 eurót jelent utasonként), de többnyire külföldi utasokról van szó, akik miután ide érkeznek, fel is szállnak, így fizetik a díjat. Ezt amellett, hogy extraprofitadónak nevezte a miniszter, kreatív adónak is titulálta” – írja a portfolio.hu a miniszteri bejelentésről.

A nyolc szektort érintő különadókon kívül a kormány 100 milliárd forintot remél egyéb adóemelésekből:

  • A cégautóadó emeléséből, amire most havonta átlagosan 10-12 ezer forintot fizetnek az érintettek, de az elmúlt 10 évben ez változatlan volt.
  • Az egyszerűsített foglalkoztatási adót is emeli a kormány, megemlítette a mezőgazdasági idénymunkásokat alkalmazókat, akiket ez érinthet.
  • Jövedéki adóemelés a dohánytermékek és alkohol után.
  • A népegészségügyi termékadó emelése.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt