A választás napján nemcsak a győzelemnek, hanem a Budapest Bank és az MKB Bank egyesüléséhez vezető fontos mérföldkőnek is nagyon örülhetett Orbán - ezt a történetet fejti ki az FT cikke hétfőn reggel. Mi is megírtuk, hogy a Magyar Bankholding Zrt. éppen április 6-án jelentette be diadalmasan: „Lezajlott a Magyar Bankholding két tagbankja, a Budapest Bank és az MKB Bank egyesüléséhez kapcsolódó technikai és informatikai átállás. Az egyesült MKB Bank április 5-től 66 városban, összesen 143 bankfiókkal és 184 ATM-mel szolgálja ki az ügyfeleket. Az egyesülés lezárulásával újabb mérföldkőhöz ért a magyar pénzügyi piacon meghatározó szerepet betöltő, egységes bank létrehozására irányuló építkezés, aminek következő állomása a Takarékbank integrálása."

Egészen a 2010-es évektől ismerteti a brit gazdasági lap, hogyan váltak előbb bűnbakká a bankok, majd hogyan alakította ki a NER holdudvar számára a kormányzat az utat, hogy létrehozza a több mint húsz százalékos piaci részesedéssel rendelkező OTP hozzá hű versenytársát és teremtse meg a feltételeit egy olyan bankrendszernek, ahol a hazai tulajdonosok előnyben vannak a külföldi pénzintézetekhez képest.

Ezt a korábbi cikkükben a 444-en így foglaltuk össze:

1. 2014. szeptember: A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jóváhagyta, hogy a magyar állam 99,99 százalékos tulajdonrészt szerezzen az MKB Bank Zrt.-ben. A megállapodás szerint a magyar állam 55 millió eurót, vagyis nagyjából 17 milliárd forintot fizet a bankért, a német tulajdonos pedig vállalta, hogy az átadás előtt 270 millió eurós tőkeemelést hajt végre a hitelintézetben.
2. 2014. december: 700 millió dollárért, vagyis mintegy 196 milliárd forintért vásárolta meg a magyar állam a Budapest Bankot az amerikai GE-től
3. 2016. június: lezárult az MKB Bank 37 milliárd forintért történő értékesítése, a bank új tulajdonosai a Blue Robin Investments S.C.A., a Metis Magántőkealap és a Pannónia Nyugdíjpénztár által alkotott konzorcium
4. 2019. március: Megtörtént az első lépés a nagy Takarékbank irányába, a Pannon Takarék Bank és a B3 Takarék Szövetkezet beolvad a Mohácsi Takarék Bankba, amit Takarékbank Zrt.-re keresztelnek át
5. 2019. szeptember: A Magyar Posta Befektetési Zrt. legalább 45 ezer ügyfelének mintegy 226 milliárd forintos vagyonát irányították át az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bankhoz
6. 2020. december: A kormány nyílt privatizáció helyett a Budapest Bankot beolvasztotta a Magyar Bankholding Zrt.-be
7. 2022. március-április: MKB Bank Nyrt. néven egyesült a Budapest Bank és az MKB
8. 2022. április: az MKB Bank Nyrt. csaknem 100 milliárd forint értékű törzsrészvényt vett át az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Banktól

A Financial Times elemzésének legfontosabb pontja, hogy miközben a Bankholding a magyar államon keresztül az Orbán-kormány és Mészáros Lőrinc többségi felügyelete alatt áll, a legnagyobb hiteleket is ezek a körök kapják, ez pedig óriási veszélyt rejt magában az egész magyar gazdaságra nézve.Még az egyesülés előtt ugyanis három gigahitelt kaptak a NER-körök:

• Mészáros Opus Globalja 130 millió eurót vett fel a Titász megvásárlására,
• a Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST 100 millió eurót kapott a Dorottya Hotel megépítésére,
• és ugyancsak a BDPST 14 millió eurós hitel segítségével vette meg az Iberostar Grand Hotelt.

Ez a három hitel összesen csaknem negyedmilliárd euró. A lap megkérdezett tucatnyi szakértőt, akik mind egyetértettek abban, hogy ha ezek a cégek elvesztik az állami szerződéseiket egy Orbán utáni időszakban, az így kieső törlesztések veszélybe sodorhatják a Bankholding többi ügyfelének pénzét.

Az egyik megkérdezett szakértő szerint a Magyar Bankholding - amelynek együttes mérlege 2020-ban az ország GDP-jének mintegy hatodát tette ki - „a magyar gazdaság legnagyobb kockázata lesz a jövőben”.Azt is kiemelik a megkérdezett szakértők, hogy ha a következő négy-öt évben az állami szerződések nélkül is működővé teszik a Bankholdingot, akkor sikeres lehet az óriásbank.

Ugyanakkor a kockázatokat szaporítja a kormányzat közvetlen befolyása az új bank döntéseire. Jó példa erre az MKB Marine Le Pennek nyújtott 10 millió eurós hitele.

Két, a folyamatot ismerő személy szerint Orbán Viktor közvetlen utasítására volt szükség ahhoz, hogy végül hitelt nyújtsanak a szélsőjobbos francia jelöltnek, pedig a bank vezetése, sőt Mészáros Lőrinc is vonakodott ezt megtenni egy ilyen érzékeny politikai időszakban. Végül Orbán akarata érvényesült, és a Bankholding egyik hitelügyintézőjét Párizsba küldték, hogy aláírja a papírokat Le Pennel - mondták az FT forrásai.

A brit lap végül arra is rácsodálkozik, hogy a bankfelügyeletet ellátó Nemzeti Bank elnökének fia érdekelt lehet a Bankholdingban. Az ilyesmit összeférhetetlenségnek hívják máshol.

UPDATE

Nem sokkal azután, hogy publikáltuk ezt a szemlét, levelet küldött a Magyar Nemzeti Bank sajtóosztálya. De nem az MNB-t érintő állításokról, hanem a Bankholdingról szóló részről írnak. Íme:

A Magyar Nemzeti Bank határozottan cáfolja, hogy a jegybank elnöke vagy családjának valamelyik tagja bármilyen tulajdonosi kapcsolatban állna a Magyar Bankholdinggal. Minden ezzel ellentétes információ szándékos hamis híresztelés, ami alkalmas az olvasók megtévesztésére.

Hogy milyen kapcsolat van a Bankholding és a Matolcsy-kör között, azt a Válasz Online derítette fel sok más érdekeltségükkel együtt két hete.