Röviden nyilatkozott a Nemzeti Sportnak Orbán Viktor a wolverhamptoni 0-4 után. A miniszterelnök a maga módján szerénynek és önmegtartóztatónak kívánt mutatkozni, elmondása szerint legalábbis meghagyta volna az ünneplés és a büszkeség örömét a játékosoknak, de a csapatkapitány kérte, csatlakozzon hozzájuk:

„Nagyon ritkán fordul elő, hogy bemegyek a csapat öltözőjébe, a legutóbb jó tíz éve, a hollandiai 5-3-as vereségünk után tettem ilyet. Most azonban a csapatkapitány Szalai Ádám kérésére személyesen gratuláltam a válogatott tagjainak, leírhatatlan volt a hangulat a magyar öltözőben.”

A kormányfő kedvenc lapja nem felejti el megemlíteni, hogy a kormányfő, amikor csak teheti, a magyar válogatott összes mérkőzésére elutazik. És a kormányfő kedvenc lapja szerint a kormányfő most

„különösen büszke lehet a felcsúti intézményben nevelkedő Sallai Roland és Nagy Zsolt góljaira: a két Puskás-akadémista összesen három gólt szerzett a négyből, Sallai éppen úgy kettőt lőtt az angoloknak Angliában, ahogyan a 6:3 alkalmával egykor Puskás Ferenc.”

A szerénységet kérő kormányfő végezetül mókásan azzal búcsúzott a sportlap riporterétől, hogy

„a kérdés már csak az, mit fogunk csinálni életünk hátralévő részében”.

A sportlap utal rá, hogy Orbán régi ambíciója olyan magasságokba emelni a magyar válogatott futballt, mint volt az '50-es években, amikor 6-3-ra legyőzték az angolokat a Wembley-ben. (Nemzeti Sport)