Nagy felfordulást okozott a francia parlamenti választások második fordulója az ország belpolitikájában. Öt év után elvesztette abszolút többségét Emmanuel Macron köztársasági elnök centrista pártszövetsége, az Ensemble. Ez nehéz helyzetbe hozta Emmanuel Macron köztársasági elnököt, akinek igen komoly tervei voltak második ciklusára.

Köztük olyan nagy társadalmi reformok, melyek támogatottsága nem a legnagyobb. A nyugdíjkorhatár felemelése mellett a francia társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerét is át akarta alakítani. Ezekben aligha számíthat a választásokon leginkább megerősödő pártok, a szélsőbaloldali populista Nupes, vagy a szélsőjobboldali populista Nemzeti Tömörülés támogatására.

A kudarcot csak fokozza, hogy a kormány több minisztere is vereséget szenvedett egyéni körzetében. Macron a választások előtt az egyéni győzelmet feltételéül szabta a kormánytagságnak, vagyis most a vesztesektől lemondást vár. És bár Élisabeth Borne, az alig egy hónapja kinevezett miniszterelnök végül egyéniben szűk győzelmet aratott, az ő helyzete is bizonytalanná vált.

Franciaországban az íratlan hagyomány szerint a miniszterelnök a választás eredményétől függetlenül benyújtja lemondását, legfeljebb a köztársasági elnök újra kinevezi. A hírek szerint Borne is tiszteletben tarthatja a hagyományt. Az azonban kérdéses, hogy Macron újra kinevezi-e a francia történelem második miniszterelnöknőjét.

Macron törvényhozási programjának keresztül viteléhez ugyanis stabil többségre volna szüksége, amely így csupán a két jobbközép párt, a súlyos vereséget szenvedett, Marine Le Pen pártja mögé szorult Republikánusok, vagy a Demokraták és Függetleenk Uniójával lehet meg. Jérome Peltier, a balos ean-Jaurès Alapítvány igazgatója szerint ezt csak úgy szerezheti meg, ha felajánlja nekik a miniszterelnöki posztot. De talán még ez is kevés. Christian Jacob, a Republikánusok elnöke szerint "ellenzékként kampányoltunk, mi vagyunk az ellenzék, mi leszünk az ellenzék". (Via The Guardian)