Véget értek a medencés úszóversenyek a budapesti úszó-világbajnokságon. Előzetesen 3-5 érmet várt Sós Csaba szövetségi kapitány, ebből kettő lett, mindkettő arany, és a korszakos klasszissá érő Milák Kristóf szerezte azokat. Milák zsenialitása nagyrészt el is fedi most a magyar úszósport problémáit.
Ha az érmek számát nézzük, akkor magyar szempontból a mostani volt az elmúlt 7 világbajnokságból a legkevesbé sikeres. A 2007-es melbourne-iig kell visszamenni szerényebb éremtermésért, ahol Cseh László nyert egyetlen bronzot férfi 200 vegyesen. (Most látszik csak, mekkora teljesítmény volt, hogy Cseh nyolc egymást követő világbajnokságon is érmes lett 2003–2017 között.)
Még a világbajnokság közepén jártunk, szerda este, amikor Sós Csaba szövetségi kapitány az M4-nek nyilatkozva, az alákérdezést némileg lehűtve jelezte a csalódottságát:
„Nagyon sok döntős helyezésünk van. De a realitás az, hogy két érmünk lesz, talán három, ne adj’ isten négy. Ennél azért ütősebbek szoktunk lenni. Valamin változtatni kell, és fogunk is.”
Másnap aztán a Sós által remélt harmadik érem nem jött össze. Ezt a férfi 4x200-as gyorsváltónak kellett volna szállítania. Nagy várakozás volt körülötte, újra összeállt ugyanis az a csapat (Milák Kristóf, Németh Nándor, Holló Balázs, Márton Richárd), amelyik a 2017-es ifi világbajnokságon világcsúccsal legyőzte a házigazda amerikaiakat. Az előfutamban országos csúcsot úsztak, a döntőben tovább javították ezt az időt, de nem volt esélyük éremre, mert miközben Németh és Milák nagyot javult, Márton Richárd sokkal rosszabbul úszott este, mint délelőtt. Ebben a váltóban azért bőven van még tartalék.
Ezt jelezte a csütörtökön ismét kamera elé álló és újfent csalódott Sós is, de megjegyezte még, hogy
„eddig gyakorlatilag másfél tucat döntős helynél járunk, de a legjobb helyezésünk Milákot leszámítva egy ötödik, szóval, ennek nem örülök, ezt nem tagadom. Ahol reméltünk áttörést vagy jobb eredményt, az nem következett be. De látni kell, hogy ez egy olimpia és covid utáni időszak, mások is vannak így, de sajnos engem ez nem vigasztal”.
Ha Budapest nem ugrik be az utolsó pillanatban világbajnoki rendezőnek, alighanem Milák sem nyert volna két aranyat. Előzetesen azt mondta, kicsit elengedte volna ezt az évet, hogy össze tudjon szokni Virth Balázzsal, aki szeptember óta edzi. Az olimpia után motivációs problémái is voltak, beteg volt, edzéseket hagyott ki.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.