Alapjogaikat féltik a Corvinus oktatói az egyetem kommunikációs szabályozásától
Különös, de sok szempontból fontos vita alakult ki a Budapesti Corvinus Egyetem polgárai és az egyetem vezetése között. Most nem az egyetem új struktúrájáról van szó, amelyet a Corvinus vezetése rohamléptekkel igyekszik átvinni a szervezeten.
Arról van szó, hogy a Corvinus dolgozói, oktatói, kutatói és diákjai mit és hogyan mondhatnak a nyilvánosságban.
- A dolgozók egy része úgy érzi, az egyetem vezetése egy új szabályozással be akarja fogni a dolgozók száját, és ellenőrizni akarja, ki mit mond és kinek.
- Vannak, akik úgy látják, az egyetem ezzel korlátozza is az oktatók és hallgatók alkotmányban garantált alapjogait, ezért bíróságig vitték az ügyet.
- Az egyetem kommunikációs vezetője szerint erről szó sincs, szerencsétlen megfogalmazások és az egyetemen amúgy is feszült helyzet miatt látnak bele jogtiprást az új szabályokba.
Ki mit mondhat, és mit nem?
A Budapesti Corvinus Egyetem vezetése még március elején elfogadott egy „A külső és belső kommunikációs szabályokról” című rendelkezést, amely 8 oldalon szabályozza azt, hogy miként a dokumentum neve is mondja, az egyetem polgárai, vagyis dolgozói és hallgatói hogyan kommunikálhatnak az egyetem belső nyilvánossága és a külvilág felé. A 8 oldalas szabályozás 19 paragrafusban fogalmazza meg többek között, hogy az egyetemi polgárok
- hogyan küldhetnek tömeges email-t az egyetem többi polgárának;
- hogyan hozhatnak létre és működtethetnek az egyetemhez vagy annak szervezeti egységeihez tartozó oldalakat, közösségi médiafelületeket, blogokat és hasonlókat;
- hogyan szervezhetnek rendezvényeket az egyetemen;
- és mindenekelőtt hogyan és mit nyilatkozhatnak, kinek a nevében.
A legtöbb intézkedés lényege, hogy a külső és belső kommunikáció vagy az egyetem kommunikációs stábjának bevonásával és tudomásával vagy a stábon keresztül történjen.
Apáti-Tóth Kata kommunikációs vezető szerint erre azért van szükség, hogy a kommunikációs stáb követni és segíteni tudja ezeket a folyamatokat, könnyebben és egységesebben érhesse el az egyetem a célcsoportját, ezzel hatékonyabbá és egyszerűbbé téve a kommunikációt. Korábban például több szervezeti egységnek, intézetnek, tanszéknek voltak elérhető, de inaktív közösségi médiafelületei, ami nem mutat jól, és hátráltatja, hogy az egyetem elérje azt, akit akar. Éppen ezért a rendelkezés szabályozná például azt is, hogy milyen kommunikációs csatornákon és milyen arculattal jelenjenek meg a kifelé szánt tartalmak, bár Apáti-Tóth hangsúlyozza, hogy azok előállításába és szerkesztésébe a kommunikációs stáb nem szól bele.
Az arculat használatánál és hasonló kérdéseknél nagyobb vitát szült az egyetemen belül az a rész, ami azt szabályozza, miről és hogyan nyilatkozhatnak a sajtónak az egyetem polgárai.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.