Alapjogaikat féltik a Corvinus oktatói az egyetem kommunikációs szabályozásától

Lezárt tartalom a Kör tagjainak
június 29., szerda 4:13
15

Különös, de sok szempontból fontos vita alakult ki a Budapesti Corvinus Egyetem polgárai és az egyetem vezetése között. Most nem az egyetem új struktúrájáról van szó, amelyet a Corvinus vezetése rohamléptekkel igyekszik átvinni a szervezeten.

Arról van szó, hogy a Corvinus dolgozói, oktatói, kutatói és diákjai mit és hogyan mondhatnak a nyilvánosságban.

  • A dolgozók egy része úgy érzi, az egyetem vezetése egy új szabályozással be akarja fogni a dolgozók száját, és ellenőrizni akarja, ki mit mond és kinek.
  • Vannak, akik úgy látják, az egyetem ezzel korlátozza is az oktatók és hallgatók alkotmányban garantált alapjogait, ezért bíróságig vitték az ügyet.
  • Az egyetem kommunikációs vezetője szerint erről szó sincs, szerencsétlen megfogalmazások és az egyetemen amúgy is feszült helyzet miatt látnak bele jogtiprást az új szabályokba.

Ki mit mondhat, és mit nem?

A Budapesti Corvinus Egyetem vezetése még március elején elfogadott egy „A külső és belső kommunikációs szabályokról” című rendelkezést, amely 8 oldalon szabályozza azt, hogy miként a dokumentum neve is mondja, az egyetem polgárai, vagyis dolgozói és hallgatói hogyan kommunikálhatnak az egyetem belső nyilvánossága és a külvilág felé. A 8 oldalas szabályozás 19 paragrafusban fogalmazza meg többek között, hogy az egyetemi polgárok

  • hogyan küldhetnek tömeges email-t az egyetem többi polgárának;
  • hogyan hozhatnak létre és működtethetnek az egyetemhez vagy annak szervezeti egységeihez tartozó oldalakat, közösségi médiafelületeket, blogokat és hasonlókat;
  • hogyan szervezhetnek rendezvényeket az egyetemen;
  • és mindenekelőtt hogyan és mit nyilatkozhatnak, kinek a nevében.

A legtöbb intézkedés lényege, hogy a külső és belső kommunikáció vagy az egyetem kommunikációs stábjának bevonásával és tudomásával vagy a stábon keresztül történjen.

Apáti-Tóth Kata kommunikációs vezető szerint erre azért van szükség, hogy a kommunikációs stáb követni és segíteni tudja ezeket a folyamatokat, könnyebben és egységesebben érhesse el az egyetem a célcsoportját, ezzel hatékonyabbá és egyszerűbbé téve a kommunikációt. Korábban például több szervezeti egységnek, intézetnek, tanszéknek voltak elérhető, de inaktív közösségi médiafelületei, ami nem mutat jól, és hátráltatja, hogy az egyetem elérje azt, akit akar. Éppen ezért a rendelkezés szabályozná például azt is, hogy milyen kommunikációs csatornákon és milyen arculattal jelenjenek meg a kifelé szánt tartalmak, bár Apáti-Tóth hangsúlyozza, hogy azok előállításába és szerkesztésébe a kommunikációs stáb nem szól bele.

Az arculat használatánál és hasonló kérdéseknél nagyobb vitát szült az egyetemen belül az a rész, ami azt szabályozza, miről és hogyan nyilatkozhatnak a sajtónak az egyetem polgárai.

Lépj be a Körbe, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a körnek? Lépj be!

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt