30 milliárd forinttal növeli a Rogán alá terelt titkosszolgálatok költségvetését a kormány
2022 július 06., 07:48
Kormányzati kommunikációra és sportra is tízmilliárdokkal adna többet a kormány
Az utolsó pillanatban jelentősen megtoldott néhány tételt a 2023-as költségvetésben a kormány. Annyira az utolsó pillanatban, hogy a költségvetési bizottság szerdai ülésén fél óra szünetet kellett elrendelni, hogy a képviselők át tudják böngészni a nagyjából 100 milliárd forintos átcsoportosítást, azt ugyanis lényegében az ülés kezdete után sikerült benyújtania a kormányoldalnak. A javaslatot magára vállaló Szűcs Lajos fideszes képviselő – az ellenzéki képviselők szerint nem tűnt úgy, mintha részleteiben ismerné a módosítókat – eredetileg negyed óra szünetet javasolt, hogy a több mint 30 pontból álló csomagot átnézhessék a képviselők, ezt Vajda Zoltán, a költségvetési bizottság szocialista elnöke toldotta ki még annyival.
A szünet előtt az ülésteremben arról ment a találgatás, hogy talán a forint árfolyamának gyengülésére akar a kormány reagálni, esetleg újabb, a piacokat megnyugtató látványos megszorításokat írtak a költségvetésbe. Nos: nem igazán. Bár a módosításban szerepelnek kormányzati megszorítások, a lényege az, hogy
több mint 26 milliárd forinttal többet költene a kormány a saját kommunikációjára és nagyjából 37 milliárddal többet sportra.Ahogy arról már írtunk, a Fidesz még kedd éjszaka benyújtott egy módosítást, amelyben 30 milliárd forinttal növeli a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá átcsoportosított titkosszolgálatok költségvetését. Az új módosítással a kabinetiroda eredeti fő feladatára, a kormányzati kommunikációra és konzultációra is jóval többet, 26,5 milliárd forintot adnának. A 2023-as költségvetés eredeti javaslatában nagyjából 12 milliárd forint volt erre a célra, ami kevesebb, mint az idei költségvetésben előirányzott 18 milliárd. Ez most összességében bőven 38 milliárd forint fölé ugrik.
A bizottságnak a módosításokat magyarázó Banai Péter Benő államtitkár szerint a zárszámadásból derül majd ki igazán, hogy mire is ment ez a pénz, de a háború, az inflációs helyzet és az energiaárak emelkedése rendkívüli intézkedéseket igényelhet, ami rendkívüli kommunikációt és konzultációt is feltételez. Hogy jön-e a közeljövőben újabb nemzeti konzultáció, azt nem árulta el az államtitkár, de pénz lesz rá, az biztos.
A másik komolyabb tétel a módosításban a sportra szánt extra kiadás, ami több tételből összesen 37 milliárd forint körül alakul. Banai szerint ennek a legnagyobb része utánpótlásképzésre, 18 éven aluliak sporttámogatására megy, de jut a párizsi olimpiai felkészülésre, és ahogy Tóth Endre momentumos képviselő kiemelte, profi csapatok támogatására is.
A Terrorelhárítási Központ és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése is nőne nagyjából 20 milliárd forinttal, 7 milliárd forintot pedig a minisztériumoknak, főleg a Palkovics László vezette technológiai és iparinak adnának tanulmányok írására, elsősorban energetikai témában.
Bakos Bernadett, az LMP képviselője a bizottság ülése után elmondta, az ellenzéki képviselők több módosítót is beadtak a költségvetéshez, amelyek arról szóltak, hogy a növekvő inflációt megszenvedő emberek támogatására költsön többet az állam, többek között emelje a tanárok és közalkalmazottak bérét. Ezt azzal söpörték le, hogy nincs forrás.
Hogy a mostani módosításokra, extra kiadásokra miből lesz, arra van pár válasz az utolsó utáni pillanatban beadott módosítókban, de nem túl sok. A kormány azzal számol, hogy 44 milliárd forinttal több jön be áfából és jövedéki adóból, mint ahogy eddig tervezték. Többek között azért, mondta Banai, mert nagyobb az infláció, mint amivel korábban számolt a Pénzügyminisztérium, ez azt is jelenti, hogy nagyobb béremelések lesznek a magánszektorban, és most úgy néz ki, hogy elég jól alakul a kiskereskedelmi forgalom is. Ezenfelül 35 milliárd forint extra megtakarítással számolnak. A kormány alá tartozó, igazgatási feladatokat ellátó költségvetési szerveken spórolnának ennyit, és még egy kicsit a minisztériumok szakmai programjain.
Vajda Zoltán elnök megkérdezte az államtitkárt, hogy nem kellene-e alaposabban átszámolni a költségvetést annak fényében, hogy már 410 forint fölött jár az euró árfolyama, és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter több fórumon is arról beszélt, komoly recessziós kockázatokra kell számítani a jövőben.
Banai szerint vannak kockázatok, de a magyar gazdaság fundamentumai elég erősek, így ha lesz is globális recesszió, az nem rázza meg annyira a magyar gazdaságot, mint más országokat, így a GDP továbbra is növekszik. Arról is beszélt, hogy ha sikerülne megállapodni az Európai Bizottsággal az uniós forrásokról, az az inflációra és a forintárfolyamra is jó hatással lenne. Vajda felvetésére, hogy ha nem nyáron, hanem csak év végén tárgyalnának a költségvetésről, ahogy sokáig szokás volt a rendszerváltás után, nem kellene ilyen radikális módosításokkal élni, Banai azt mondta, a nyári tervezésnek vannak kockázatai, de a kormány szerint az előnyei nagyobbak.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.