Tíz sokat mondó ábrában foglalta össze egy magyar védelmi ipari elemző, Lázár Zsolt, a Defense & Security Analysis folyóirat egyik szerkesztője az orosz-ukrán háború első 125 napjának alakulását. Lázár nyílt forrású felderítési (osint) adatokból kiindulva azt elemezte a háború ötödik hónapjába lépve, hogy a szembenálló felek eddig

• milyen anyagi veszteségeket szenvedtek el összesen:

• illetve a rendelkezésre álló harceszközök arányában:

valamint azt is megpróbálta szemléltetni, hogy a háború indulásakor rendelkezésre álló készleteik meddig tarthatnak ki.

Ez igen lényeges szempont, mert a háború első, villámháborús szakasza után - amit abban a tekintetben, hogy mennyire valósultak meg céljaik, tekinthetünk orosz kudarcnak is - a harcok anyagháborús jelleget öltöttek. Oroszország a második szakaszt már sokkal tudatosabban, óvatosabban tervezte meg, műveleteit brutális tüzérségi bombázásokkal előkészítve. Az ukrán taktika is igazodott ehhez, mint az a napokban orosz győzelemmel zárult szeverodonecki-liszicsanszki csatában is kiütközött, céljuk az orosz előretörés lassítása, a lehető legnagyobb anyagi- és emberveszteség okozása volt, már csak azért is, hogy időt nyerjenek maguknak és nyugati szövetségeseiknek a beígért fegyverszállítmányok beérkezéséhez.

Lázár elemzésében amúgy ez utóbbiaktól, a nyugati fegyverszállítmányoktól eltekintett. Jó oka volt erre.