Az európai uniós országok közül csak Litvániában és Bulgáriában drágulnak jobban az élelmiszerek, mint Magyarországon. Májusban közel 13 százalékkal volt magasabb a harmonizált fogyasztóiár-index, mint januárban, az ukrajnai háború kitörése előtt. (Ezt a mutatót az uniós statisztikai hivatal alkotta, hogy a tagállamok inflációs adatai összehasonlíthatók legyenek.)

A kenyér és a hús Magyarországon drágult a legnagyobb mértékben, megelőzve Bulgáriát is. A csirke- és a sertéshúst nézve is az első tízben vagyunk (7. és 9. helyen), pedig a sertéscombot, a csirkemellet, a farhátat és a szárnyvéget hatósági áron adják.

A gyümölcsök szintén Magyarországon drágulnak a legnagyobb mértékben, de a zöldségeknél is csak Románia, Litvánia és Szlovákia előz meg minket. A tojásár-emelkedés a negyedik legmagasabb. Ehhez képest olívaolajban egész jól állunk, a 3,4 százalékos drágulás a nyolcadik legkedvezőbb érték az EU-ban.

Ha a vajat nézzük, a hatodik legnagyobb drágulást találjuk Magyarországon. Margarinban, alkoholmentes italokban és sörben a második helyen állunk.

A júniusi adatokat még nem minden ország tette közzé, de azt tudjuk, hogy itthon 22 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára az egy évvel korábbihoz képest.

„Háborús infláció”

A kormány következetesen háborús inflációról beszél, azt üzenve, hogy az áremelkedést kizárólag a háború és az Oroszországra kivetett európai uniós szankciók okozzák. Pedig a magyar infláció már a háború előtt is tartósan magasabb volt, mint az uniós országokban átlagosan.

A gazdasági intézkedések javára írják, hogy az összesített infláció Magyarországon a legalacsonyabb a visegrádi régióban, múlt héten Orbán Viktor is erről beszélt a rádióban.

„Annyit tudunk tenni, amennyit Magyarország egyébként szinte egyedül egész Európában tesz, hogy bizonyos termékeknek az árát hatóságilag korlátozza. És hogy az infláció nem 15 százalék Magyarországon, hanem 10 vagy 11, de, mondjuk, Észtországban meg Litvániában 18 meg 20, de Lengyelországban és Csehországban is előttünk vannak. Tehát az az igazság, hogy háborús inflációt időlegesen és részlegesen lehet megfékezni. Véget vetni neki úgy lehet, hogy véget vetünk a háborúnak.”

Az Orbán által idézett statisztikában benne van minden, az élelmiszereken kívül például a rezsicsökkentett energiaár és az árstopos benzin is, ezek valamelyest mérséklik az inflációs adatot. Ugyanakkor a fentiekből látszik, hogy az élelmiszerek az EU többségét meghaladó mértékben drágulnak.

Amikor a csütörtöki kormányinfón erről kérdeztük Gulyás Gergelyt, először a rezsiről és a családtámogatásokról kezdett beszélni, majd az élelmiszerekre áttérve azt mondta, „ahol az importtartalom magas, ott magasabb az infláció”, de „ott is megvan az öt alapvető termék, ahol ezt nem engedtük meg”.

A kormány februárban vezetett be ársapkát bizonyos élelmiszereknél. A Szabad Európa számításából kiderült, a csirkefarhát tényleg Magyarországon a legolcsóbb.

Mi az ábra? című sorozatunk korábbi részei itt olvashatók.