A helyreállítási alapról való megegyezés már csak az Európai Bizottságon múlik, miután a kormány elfogadta a bizottság álláspontját a vitás kérdésekben - állította Gulyás Gergely a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Pénteken mi is megírtuk, hogy látványosan vége lett a magyar kormány keménykedésének, és Orbánék egyre több brüsszeli igényt hajlandóak teljesíteni.

Ezt részben az magyarázhatja, hogy egyre kevesebb idő van a megállapodásra a helyreállítási alap pénzeiről, ami nagyon jelentős összeg a magyar költségvetés szempontjából, másrészt pedig a forint gyengüléséhez is hozzájárul, hogy Magyarország az EU egyetlen tagállama, amelyik kérne az újjáépítési alapból, de még nincs jóváhagyott terve. Emiatt a befektetők kockázatosabbnak látják Magyarországot a többi európai országnál.

Gulyás elmondása szerint a bizottságnak elküldött válaszban mind a négy olyan területen, ahol a testület előrelépést várt, elfogadták a bizottság álláspontját. Függetlenül attól, hogy egyetértünk-e vagy sem az Európai Bizottság felvetésével - mondta a miniszter, kiemelve: ezeknek a kérdéseknek a jelentősége lényegesen kisebb mint annak, hogy Magyarország végre megkapja azokat a pénzeket, amelyek az uniós szabályok szerint nekünk járnak.

Érdekesség, de míg korábban a kormány és Gulyás maga is többször arról beszélt, hogy Brüsszel a "gyermekvédelminek" nevezett homofób törvény miatt nem biztosította az uniós forrásokat Magyarország számára, addig ez a szempont az MTI leirata alapján már egyáltalán nem került szóba az interjúban.

Gulyás mindenesetre most úgy látja, hogy miután minden olyan kérdésben, ahol eddig viták voltak, a bizottság álláspontját elfogadták, ezért úgy gondolják, hogy a technikai lezárása van csak hátra a megegyezésnek és utána a megállapodás aláírható.

Azt mondta, az ügyben szakmai egyeztetés és politikai vita van. Az utóbbit az okozza, hogy Magyarországon a baloldal és nyugat-európai szövetségesei nem szeretnének semmiféleképpen megegyezést. Nem támogatják, sőt tesznek is azért, hogy a magyar pedagógusok ne kaphassanak béremelést, hiszen uniós pénzek között található az a forrás is, amely pedagógusbérekre lenne fordítható. Továbbá az egészségügyi béremelés fedezete is a helyreállítási alap költségvetésében van.

Gulyás Gergely megjegyezte, ezt felelőtlen magatartásnak tartják, és azt kérik, hogy "azok a baloldali európai parlamenti képviselők, akik havi ötmillió forintot keresnek, ne azon dolgozzanak, hogy a pedagógusok és az orvosok ne kereshessenek többet Magyarországon".

A csütörtöki kormányinfón mi is kérdeztük a béremelésekről a minisztert, hiszen ott arról beszélt, hogy nem most van itt az ideje emelésekről beszélni, most meg kell őrizni a korábbi eredményeket, közben nem sokkal korábban éppen az általa benyújtott törvény alapján emelték meg jelentősen Orbán Viktor fizetését.

Globális adó

A globális minimumadó és az ezzel kapcsolatos Magyarországra vonatkozó európai parlamenti (EP) állásfoglalásról Gulyás Gergely közölte: a minimumadónak és a helyreállítási alapnak semmi köze egymáshoz, az EP-határozat durván megsérti az Európai Unió alapszerződéseit, hiszen a lojális együttműködés elve éppen azt jelenti, hogy különböző kérdéseket nem lehet összekapcsolni. a magyar álláspont szerint a globális minimumadó a jelenlegi formájában az Egyesült Államoknak jó, de Európának rossz, és a közép-európai régiónak a legrosszabb. A megállapodás elfogadásával azt az adóelőnyt, amelyet a Magyarországon fizetendő alacsonyabb adók jelentenek nekünk a nemzetközi befektetéseknél és az ide irányuló beruházásoknál, elveszítenénk, tette hozzá.

Gulyás Gergely azt mondta, a globális minimumadó eredeti célja, hogy a nagy techcégeket megadóztassák, pillanatnyilag nem része az egyezménynek. Tehát valójában itt Magyarország Európa érdekeit képviseli" - tette hozzá.

Annak kapcsán, hogy az Egyesült Államok felmondta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást, azt mondta, ez nyomásgyakorlás annak érdekében, hogy Magyarország fogadja el a globális minimumadót. "Az Egyesült Államok elég nagy hatalom ahhoz, hogy ne ilyen kisstílű nyomásgyakorlást alkalmazzon" - fogalmazott Gulyás Gergely, aki elmondta, a 1979-es, most felmondandó megállapodás helyére lépő egyezményt már 2010-ben Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter aláírta amerikai kollégájával, de az amerikai törvényhozás még nem fogadta el.

A miniszter azt mondta: a 2010-es megállapodás minden problémát orvosolna, de az amerikai kormány nyomásgyakorlásra kívánja használni ezt az ügyet. A most felmondandó egyezmény 2024 januárjáig hatályban marad, tehát az amerikaiak azt szeretnék elérni, hogy a következő másfél évben fogadjuk el a globális minimumadót, és akkor ők valószínűleg készek lennének ratifikálni a 2010-es megállapodást - mutatott rá Gulyás Gergely, aki megismételte: "elég kisstílű lépés ez egy nagyhatalomtól".