Vezető politikusok segítették az Ubert, amely a sofőrjei életével játszva terjeszkedett a világban

gazdaság
július 11., 9:57
comments 14

Az Uber több mint 124 ezer belső dokumentumát, köztük vezetők belső levelezéseit, email-jeit, chat-üzeneteit és lobbistákkal folytatott beszélgetéseit szivárogtatták ki a Guardian-nek. A brit lap az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) nemzetközi tényfeltáró hálózattal együtt derítette ki, milyen bensőséges kapcsolatot ápolt több vezető politikussal, akik esetenként személyesen jártak ki különleges bánásmódot a cégnek, hogy hogyan próbálta a cég elleni tiltakozást a saját javára használni, akár a sofőrei kárára is, és hogy milyen módszereket alkalmazott az Uber, hogy a hatóságok ne léphessenek föl a sokszor nyíltan illegálisan működő céggel szemben.

A dokumentumok a 2013 és 2017 közötti időszak működését tárják föl, amikor a személyi fuvarozás megújítását célul kitűző cég agresszívan terjeszkedett világszerte. Mivel az Uber kimondott célja volt, hogy a taxisok piacát megzavarva kínáljon olcsóbb, kényelmesebb, de sokkal kevésbé szabályozott alternatívát, így világszerte kivívta a taxisok nagyon agresszív ellenállását. Ilyenkor nagyon jól jött, ha a helyi kormányokban nagyon magas szinten voltak támogató partnereik, így az ilyen kapcsolatok kialakítása nagyon fontos része volt az Uber stratégiájának. Nem véletlen, hogy a cég 2016-ban például 90 millió dollárt költött csak lobbizásra, ami kiemelkedő összegnek számít. Néha nagyon jól jöttek az ilyen kapcsolatok. A

mikor például Marseilles-ben taxisok agresszív tiltakozása miatt a helyi rendőrfőnök átmenetileg betiltotta a városban az Uber szolgáltatását, a cég rögtön telefonált a francia gazdasági miniszternek, aki gyorsan elrendezte a dolgot. Ez a miniszter Emmanuel Macron volt, aki most Franciaország elnöke. Az Uber vezetői több más vezető európai politikussal is tartották a kapcsolatot, mint George Osborne brit kancellár, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joe Biden akkori amerikai alelnök. Hogy milyen viszonyban volt a cég akkori vezetője, Travis Kalanick ezekkel a vezető politikusokkal, azt jól mutatja egy üzenetváltás közte és egy kollégája között, amelyben arról panaszkodik, hogy Joe Biden késett a találkozójukról Davosban. "Közöltem az embereivel, hogy ahány percet késik, annyival kevesebb perce lesz velem".

Az Uber Magyarországon is kereste a kapcsolatot vezető politikusokkal, ami egy ideig jól is ment, azonban idővel falakba ütköztek. Ahogy az ICIJ magyar tagja, a Direkt36 megírta, a cég egy Sárdi Tamás nevű lobbistát bízott meg azzal, hogy segítsen közel jutni a kormány fontos embereihez. Sárdi jól bekötött ember volt, közös cége volt Tiborcz Istvánnal és Martonyi János korábbi külügyminiszter fiával, és bár az Uber belső levelezése szerint "néha olyan, mint egy használtautó-kereskedő", de beváltotta a cég számításait. Sárdin keresztül többek között Vitézy Dávid BKK-vezetővel, Lázár Jánossal és az akkor a közlekedési területért felelős Seszták Miklóssal is fel tudták venni a kapcsolatot.

Minden ígéretesen alakult, azonban 2015 februárjában megállt a terjeszkedés: Seszták Miklós egyszer csak lemondta az Uber képviselőivel megbeszélt találkozóját, a kabinetfőnöke pedig nem vette föl többet a telefont az Uber lobbistájának. Sárdi később egy rendezvényen összefuttott a miniszterrel, aki elmondta, megbeszélték az Uber szabályozásának kérdését Varga Mihály pénzügyminiszterrel, és arra jutottak, hogy nem akarják magukra haragítani a taxisokat, ezért nem hoznak az Uberrel kivételező szabályozást. A taxisok Magyarországon is tüntettek az Uber ellen, és miután a cég vezetői megbizonyosodtak róla, hogy a taxis lobbinak jobb kapcsolatai vannak a kormányban, egy belső levelezésben azt írták, "Hungary is a shitshow", és 2016-ban úgy döntöttek, inkább kivonulnak a magyar piacról.

Más országokban viszont nem tántorodtak meg a tiltakozásoktól, ha azt érezték, a helyzetet még az Uber javára lehet fordítani. Sőt, a cég stratégiája az volt, hogy ki kell használni az ilyen tiltakozásokat, hogy az Uber az áldozat, a taxislobbi pedig az agresszor szerepében tetszelegjen a sajtóban. A kiszivárogtatott dokumentumokból kiderül, hogy amikor Indiában is tiltakozni kezdtek az Uber ellen, a cég ázsiai vezetője azt mondta az indiai menedzsereknek, hogy ne riadjanak vissza a terjeszkedéstől akkor sem, ha "kigyulladnak a lángok", mert ez az Uber üzleti modelljének része, ezért jobb, ha "megbarátkoznak a káosszal".

photo_camera Travis Kalanick Ravi Shankar Prasad indiai igaszságügyi miniszterrel 2015-ben. Fotó: KENZO TRIBOUILLARD/AFP

Az Uber sok országban kifejezetten bátorította a sofőreit (akiket sosem kezelt alkalmazottnak, így azok munkajogait sem garantálta), hogy szervezzenek ellentüntetéseket. Amikor 2016-ban több nyugat-európai városban is erőszakos tüntetésekbe fordult a tiltakozás, és

helyi menedzserek jelezték a cég amerikai vezetőinek, hogy veszélybe sodorhatják a sofőröket az ellentüntetésekkel, Kalanick azt válaszolta, hogy szerinte akkor is megéri ilyen akciókat szervezni, és hogy "az erőszak garantálja a sikert".Kalanick, aki már nem tagja az Uber vezetésének, szóvivőjén keresztül azt nyilatkozta, hogy ő sosem javasolta, hogy az Uber szándékosan sodorja veszélybe a sofőröket, és hogy a Guardian által megszervezett dokumentumok egy része valószínűleg hamis lehet.

A dokumentumokból az is kiderül, hogy a cég vezetői tisztában voltak vele, hogy számos piacon teljesen szabályozatlanul, a helyi törvényekre fittyet hányva működött az Uber. Ezt a cég belső levelezésében a "törvényestől eltérő státusz" eufemizmussal emlegették, bár az Uber egyes vezetői nem kerteltek ennyire. Az egyik cégvezető például egy levelezésben kalózokhoz hasonlította az Uber, a cég globális kommunikációs vezetője, Nairi Hourdajian pedig egy levélben azt írta, hogy egyes országokban gondjaik akadnak, "mert, hát, kibaszott illegális, amit csinálunk".

Ez az illegalitás azt is jelentette, hogy a hatóságok több országban, így Magyarországon is rászálltak az Uber sofőrökre. A NAV munkatársai például rendszeresen hívtak sofőröket, akiket aztán megbüntettek, amikor nem tudták a szükséges engedélyeiket felmutatni. Éppen ezért az Uber kidolgozott egy "kill switch", vagyis talán kikapcsológombra fordítható informatikai megoldást: ha a hatóságok razziáztak az Uber egyik helyi központjában, azonnal lekapcsolták az adott irodát az Uber hálózatáról, hogy a hatóságok minél kevesebb információhoz juthassanak hozzá. Ugyanezt a módszert alkalmazták a NAV razziáinak esetén is.

A cég a Guardian és az ICIJ sok felvetésével kapcsolatban magyarázkodott, az illegális működést például úgy próbálta válaszában keretezni, hogy anniyra új volt az Uber üzleti modellje, hogy az mindenképpen új szabályokat igényelt. Mindenesetre a cég azt közölte, hogy sok hibát elkövettek a múltban, de ezek nem férnek össze az Uber mostani értékeivel.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt