lobbizás

2017. október 9.
2016. január 8.
2014. december 10.
2014. december 8.
2014. október 25.
2014. október 20.
2013. október 16.
2013. szeptember 2.
2013. július 23.
2013. május 23.

Zavarosban halászik a Google, a Microsoft és a Yahoo?

 

A megtévesztő European Privacy Association (kb. Európai Magántitok Szövetség, EPA) név alatt lobbizik saját érdekeiért a Microsoft a Google és a Yahoo - állítja az uniós transzparenciáért küzdő Corporate Observarory Europe (CEO). A brüsszeli civil szervezet szerint a három technológiai óriás az uniós adatvédelmi szabályozás kapcsán a fent nevezett szövetség mögé bújva iparági érdekeiket képvisel. Teszi ezt annak ellenére, hogy az EPA nem tüntetett fel egyetlen céges támogatót sem tagjai közt az uniós lobbi regiszterben.

Kép: slane.co.nz

Mindez azért kifogásolható, mert a regiszterben szereplő érdekképviseletek vállalják, hogy felfedik ki pénzeli őket, milyen célokat szolgálnak és milyen ügyfeleknek végeznek lobbi tevékenységet. Az EPA az agytrösztök, kutató intézetek és akadémiai szervezetek között van számon tartva a lobbi regiszterben és azt állítja magáról, hogy mindössze 10 magán (nem céges) tagja van. Ezzel szemben a EPA igazgatója Pietro Paganini újságírói kérdésre megerősítette, tagjaik közt tartják számon a Googlet, a Yahoot és a Microsoftot.

Olivier Hoedeman, a CEO képviselője szerint átnézve a EPA tevékenységét világosan látszik, hogy a személyes adatok védelmének enyhe szabályozása mellett szállnak síkra, ami arra utal, hogy az informatikai cégek érdekében lobbiznak. Mint ahogy az is, hogy a szervezet oldalán nemrég még évi 10 ezer eurós tagsági díj szerepelt, amiről nehéz elképzelni, hogy aggódó magánszemélyek fizetnék ki.

Az átláthatóságért harcoló szervezet vezetője szerint az EPA neve megtévesztő módon azt a benyomást kelti, hogy a magántitok és a személyes adatok védelmét támogatja, miközben valójában éppen ellenkező érdekeket képvisel. Ráadásul a CEO-nak bizonyítékai vannak arra is, hogy az EP szoros kapcsolatokat ápol két másik lobbi céggel, a Competere Geopolitical Managementtel és a DCI Group-al, amelyekkel karöltve iparágbarát adatvédelmi szabályozáson dolgoznak. Ez a jogvédők szerint aláássa az európai polgárok online szabadságjogait.

A EPA vezető Paganini ezzel szemben visszautasítja a vádakat, szerinte az EPA ugyan figyel a tagjai ötleteire és aggodalmaira, de jelentéseit függetlenül készíti el. A lobbiszervezet képviselője szerinte az, hogy a uniós lobbi regiszterben nincsenek feltüntetve a támogató cégek, mindössze tévedés. A fentieket ráadásul a három tech óriás közül egyik sem óhajtotta kommentálni a sajtó megkereséseire.

Az EUrologus pedig azon mereng – miközben maga is elkötelezett a magántitok online védelme mellett – hogy vajon hány olvasója nézte át pl. a Facebook, vagy a Google ingyenes szolgáltatásainak adatvédelmi nyilatkozatait, vagy az internetes webáruházak felhasználási feltételeit. Ugyanis fontos, hogy a civil szervezetek aggódnak adataink védelméért, de azért mégiscsak az lenne a jó, ha egy kicsit mi is odafigyelnénk, hogy kivel milyen adatot osztunk meg.

2013. május 2.

Brüsszelben is dagad a dohány-botrány

De nem a trafikok, hanem a kenőpénz körül. Az egész az egészségügyi EU biztos lemondásával kezdődött tavaly októberben. John Dallit főnöke José Manuel Barroso alig egy óra alatt rúgta ki, mert az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) vizsgálata szerint a biztos tudhatott arról, hogy két máltai lobbista arra hivatkozva próbált 60 millió euró kenőpénzhez jutni egy svéd dohánygyártól, hogy cserébe kedvezően befolyásolják az egészségügyi biztos álláspontját az EU-ban tiltott snüssz (tubák) engedélyezése kapcsán.

 

Dalli közvetlen érintettségét nem sikerült bizonyítani, de az OLAF vizsgálat most kiszivárgott jegyzőkönyve úgy fogalmaz, hogy számos közvetett, és egymással összefüggő bizonyíték utal arra, hogy tudnia kellett az esetről. A vesztegetéssel, illetve illetéktelen befolyásszerzéssel gyanúsított két lobbista ellen nyomozás zajlik Máltán.
Időközben kiderült, hogy az OLAF nyomozói sem játszottak teljesen tisztán. A szervezet vezetője például személyesen avatkozott be a belső az Európai Bizottságnál zajló belső vizsgálatba, amit nem tehetett volna. Egy másik alkalommal az egyik tanúként kihallgatott személyt több órás faggatást követően ebédelni vitt, majd úgy íratta vele alá a kihallgatási jegyzőkönyvet, hogy a vallomástevőnek esélye sem volt azt átolvasni. A túlbuzgó nyomozás során ejtett hibák miatt áll a bál az Európai Parlamentben, és lehet, hogy a Csalásellenes Hivatal igazgatója repülni fog.

Az egész történet kezd egyre kínosabbá válni Barroso számára. Úgy tűnik, hogy a bizottság elnöke közvetlen bizonyítékok hiányában, egy kétes eszközökkel és amatőr hibákkal lefolytatott nyomozás eredményeire alapozva rúgta ki az egészségügyi biztost. Ehhez a jól értesültek hozzáteszik, hogy a dohánytermékek szabályozásáról szóló irányelv mellett a GMO-k termesztésének engedélyezéséért, vagy a növényvédőszerek szabályozásáért felelős Dalli túlságosan jó kapcsolatot ápolt az ipari lobbistákkal. Állítólag Barroso többször figyelmeztette a korábbi máltai biztost, hogy ne találkozzon iparági lobbistákkal négyszemközt, de Dalli ezt figyelmen kívül hagyta. Lehet, hogy egyszerűen elfogyott Barroso türelme, és az első lehetőséggel élve megszabadult az időzített bombaként ketyegő kollégájától?

Ha még ennél is több részletre vágysz, akkor ide kattints!

 

2013. április 23.

Csalt a Csalásellenes Hivatal egy belső jelentés szerint

Jogsértő volt az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) eljárása a Dalligate néven elhíresült ügyben. A testület eljárást vizsgáló felügyelőbizottsága szerint az OLAF az Európai Emberi Jogi Egyezményben foglaltak megsértésével hallgatta le a volt máltai biztos környezetében mozgó lobbisták, illetve az ügyben később tanúként kihallgatott személyek telefonbeszélgetéseit. Mindez abból a ma kiszivárgott jelentésből derül ki, amelyet eddig a felügyelőbizottság tagjain kívül kizárólag a Bizottság, az EP és a Tanács elnökei láttak. (Korábbi írásunk erről itt.)

A jelentés azt is megállapítja, hogy Giovanni Kessler, az OLAF főigazgatója gyakorlatilag kézi vezérléssel irányította a nyomozást. Személyesen részt vett több tanú kihallgatásán és a helyszíni szemléken. Ezt akár pozitívan is értékelhetnénk, csakhogy az ún. belső ellenőrzések alkalmával, amikor az OLAF az uniós intézményekben folytat vizsgálatot, a hivatal főigazgatója jogosult elbírálni az eljárási túlkapásokkal kapcsolatos panaszokat. Márpedig nehezen tekinthető úgy pártatlan panaszhatóságnak valaki, hogy maga is részt vesz a panasszal érintett eljárásban.

Az eljárást időközben az OLAF-tól megöröklő máltai bíróságon is zajlanak az események. Az egyik vádlott, Gayle Kimberley, az ügyben érintett Swedish Match dohánygyár lobbistája vallomásában azt állította, hogy júniusban az OLAF nyomozói egyhuzamban hét órán át faggatták, majd a kihallgatáson jelen lévő Kessler ebédelni hívta őt. Az ebéd alatt egy asszisztens legépelte a kihallgatáson készült felvétel-részleteket, majd Kessler nyomást gyakorolt rá, hogy ezt aláírja, anélkül, hogy lehetőséget kapott volna a leírtak átnézésére. Az OLAF verziója szerint Kimberleynek volt ideje átnézni a vallomását, amelyet hónapokkal később egy ügyvédei jelenlétében tett második kihallgatáson megerősített.

Az egyre kuszábbá váló nyomozás könnyen az OLAF igazgatójának székébe kerülhet. Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának befolyásos tagja, a Hivatal reformjáról épp jelentést készítő német Ingeborg Grassle már ki is jelentette: ha bebizonyosodnak a vádak, Kesslernek mennie kell. Márpedig ha Kessler bukik, és megkérdőjeleződik a John Dalli, korábbi egészségügyi biztos elmozdításához vezető eljárás, akkor az Európai Bizottság elnöke is kínos helyzetbe kerülhet. Barroso ugyanis az OLAF jelentésében foglaltakra alapozva tette ki a máltai biztost, anélkül, hogy annak érdemi lehetősége lett volna a vád és az ellene szóló (úgy tűnik gyenge lábakon álló) bizonyítékok megismerésére.

2012. október 19.


Ipari kémkedés sok dohányért?

Egyetlen éjszaka alatt három dohányzás-ellenes civil szervezet irodáját pakolták ki Brüsszel uniós negyedében. A tolvajok a kisebb értéktárgyak mellett elsősorban a laptopokra és az információhordozókra utaztak. A három civil szervezet irodáján kívül még egy helyre mentek be, onnan nem tűnt el semmi. Így megalapozottnak tűnik a szervezetek állítása, hogy célzott támadást intéztek ellenük, bár a belga nyomozó hatóság egyelőre nem talált ipari kémkedésre utaló jelet (vajon mi lehet az?).

A betörésre alig két nappal az után került sor, hogy John Dalli egészségügyi biztos lemondásra kényszerült, mert az EU Csalásellenes Hivatala szerint kétes kapcsolatban állt egy dohányipari lobbistával. Dalli lemondása után a Bizottság bejelentette, hogy elhalasztja a dohánykereskedelemmel kapcsolatos uniós szabályozás tervezett felülvizsgálatát, amely szinte bizonyosan szigorítást hozott volna, méghozzá a most betámadott szervezetek javaslatai alapján.

Úgy tűnik tehát, hogy az egészségügyi biztos bukásával, éppen a jogellenes befolyásolással vádolt dohányipar jár jól… Szerinted?

Ipari kémkedés sok dohányért?

Egyetlen éjszaka alatt három dohányzás-ellenes civil szervezet irodáját pakolták ki Brüsszel uniós negyedében. A tolvajok a kisebb értéktárgyak mellett elsősorban a laptopokra és az információhordozókra utaztak. A három civil szervezet irodáján kívül még egy helyre mentek be, onnan nem tűnt el semmi. Így megalapozottnak tűnik a szervezetek állítása, hogy célzott támadást intéztek ellenük, bár a belga nyomozó hatóság egyelőre nem talált ipari kémkedésre utaló jelet (vajon mi lehet az?).

A betörésre alig két nappal az után került sor, hogy John Dalli egészségügyi biztos lemondásra kényszerült, mert az EU Csalásellenes Hivatala szerint kétes kapcsolatban állt egy dohányipari lobbistával. Dalli lemondása után a Bizottság bejelentette, hogy elhalasztja a dohánykereskedelemmel kapcsolatos uniós szabályozás tervezett felülvizsgálatát, amely szinte bizonyosan szigorítást hozott volna, méghozzá a most betámadott szervezetek javaslatai alapján.

Úgy tűnik tehát, hogy az egészségügyi biztos bukásával, éppen a jogellenes befolyásolással vádolt dohányipar jár jól… Szerinted?

2012. október 10.

Csak csendben, csak halkan, hogy senki meg ne hallja!

Hol húzódik a határ az érdekek érvényesítéséért folytatott jogszerű lobbizás és a jogellenes döntés-befolyásolás között?

Az egymillió dolláros kérdésre még az EUrologus sem tudja a választ, de az biztosnak tűnik, hogy a Porsche a határ rossz oldalára tévedt. Elképesztően ironikus esetet tárt fel a közelmúltban a Transport & Environment nevű, közlekedéspolitikával foglalkozó brüsszeli szervezet. Állításuk szerint a gépjárművek által kibocsátott zaj szintjét szabályozni hivatott új uniós jogszabály parlamenti felelőse a sportautógyártó lobbistája által készített javaslatot kívánta kompromisszumos megoldásként előterjeszteni. Hogy világos legyen: nincs olyan nagy autógyártó Európában, amely kevésbé lenne érdekelt a zajcsökkentési előírásokban, mint a Porsche. Miroslav Ouzky, az érintett EP képviselő szerint ő csak „a Porsche által adott minta-táblázatot használta”, de az abban szereplő értékeket megváltoztatta. A Porsche tagadja, hogy bármilyen táblázatot adott volna a képviselőnek. Igaz az azt készítő Hans-Martin Gerhardot (akinek neve a táblázat elektronikus változatában szerzőként szerepel) ők fizetik, de ebben a konkrét ügyben szerintük nem. Nem túl meggyőző érvelés. Különösen akkor nem, ha belesünk Ouzky képviselő garázsába és egy Porsche Panamera csillogó hűtőrácsa mosolyog ránk vissza. Az eset az EP elnöke elé került, a jogalkotási eljárást egyelőre felfüggesztették.

Öröm az ürömben, hogy a különböző érdekcsoportok ellenőrzik egymást, és ha valamelyikük riadót fúj, annak következménye van. Jó lenne ezt átültetni a hazai gyakorlatba is…

2012. október 9.

Kkv-k, panaszra fel!

“Gyakran mondják nekem, hogy az Európai Bizottság távol került a valóságtól és a kis- és középvállalkozók (kkv) problémáitól” - kezdte mondókáját hétfőn Antonio Tajani iparügyi uniós biztos. Nyíltnak szánt kijelentésével az EB új nyilvános konzultációját igyekezett népszerűsíteni, amely a kkv számára legterhesebb tíz európai szabály megjelölését tűzte ki célul.

A faggatózásnak struktúrát is adott az EB, méghozzá igen széles skálán, így lehet kritizálni a szolgáltatásokra, vámügyekre, foglalkoztatásra, energetikára, termékbiztonságra, környezetvédelemre, ipari környezetre, adózása, fogyasztóvédelemre és közlekedésre vonatkozó dossziékat.

Az avatatlan szemek számára szimpatikus kezdeményezés kapcsán azonban az EUrologusnak komoly kritikákat fogalmazott meg Paul de Clerck, a Friends of the Earth Europe nemzetközi gazdasági igazságosságért programjának szakértője. Szerinte a TOP 10 lista annyira nagy merítéssel dolgozik, hogy semmi más nem jöhet ki belőle, mint olyan általános siralmak a kkv-któl, melyekkel foglalkoztatási és szociális, környezet- és klímavédelmi, illetve bármilyen ipari, szolgáltatói és fogyasztói szabályozás felpuhítását készítheti elő az EB. De Clerck azt is hangsúlyozza, hogy az uniós szabályok nagy része nem tesz különbséget a kkv-kre és a nagyvállalatokra vonatkozó jogszabályok terén, vagyis eleve inkább politikai populizmus az előbbiekre szabott konzultáció. Ennél nagyobb baj szerinte, hogy ha valamelyik témában a kkv-k panasza meghallgattatik, azzal a folyamat végén várhatóan nem csak a kkv-kra, de a nagyvállalatokra vonatkozó szabályok is változnak s rendelhetik alá a polgárok érdekeit ismét az üzleti érdekeknek.

2012. október 8.

Mekkora üzlet a lobbizás Brüsszelben?

Az EUobserver jött ki egy friss listával a napokban arról, mekkora EBITDA (kamat, adózás, értékcsökkenés és amortizáció nélküli) eredményt értek el a legnagyobb Brüsszelben tevékenykedő lobbicégek.

A top10 vállalat eszerint szerény 4,1 és 12,2 millió euró közti bevételről számolt be tavaly hivatalosan a belga hatóságok felé. A teljes lista itt érhető el. A hasonló listák kritikusai szerint azonban sok lobbicég számára csak tevékenységük egy részét képezi az érdekartikuláció, ezért csak valódi bevételeik egy részét tüntetik fel lobbizásként. Ez pedig jelentős teret ad a számokkal való játékra.