A szankciók itt fájnak, hangoztatta inkább fajelméleti fejtegetéseiről elhíresült szombati, tusványosi előadásában Orbán Viktor miniszterelnök, aki a nemzetközi helyzetet elemző szegmensben jutott arra a következtetésre, hogy a szankciók a Nyugat várakozásaival szemben nem gyengítették meg Oroszországot, ellenben háborús infláció.

Helyzetértékelése belpolitikai szempontokat szolgált ugyan - így külső körülményekre lehet fogni a vágtató inflációt és az energiaárak emelkedését -, de véleményével nincs egyedül a világban. Nyugati politikusok és kommentátorok körében is népszerű tézis, hogy a szankciók nem működnek. Ez azonban a Yale két közgazdász kutatója, Jeffrey Sonnenfeld professzor és Steven Tian, az egyetem vezetőképzőjének kutatási igazgatója szerint tévedés, és ezt kemény makrogazdasági adatok is igazolják.

Ezek az adatok most ugyan kevésbé hozzáférhetők. Az orosz vezetés a háború kezdete óta gondosan szemezget a statisztikákból, és csak a kedvezőket teszi közzé, de Sonnenfeld és Tian hat kutatótársuk, Franek Sokolovski, Michal Wyrebowski, Mateusz Kasprowicz, Michal Boron, Yash Bhansali és Ryan Vakil segítségével orosz és nemzetközi források, illetve szállítási adatok alapján részletes elemzést közöltek az orosz gazdaság valós állapotáról a háború, illetve az egyre szigorodó és szélesebb körű nemzetközi szankciók ötödik hónapjában.

Ez alapján Oroszország helyzete nemhogy nem rózsás, hanem kifejezetten sötét. A Foreign Policyban közölt rövid vitairatukban részletes tanulmányuk alapján a szankciókról keringő kilenc legnépszerűbb mítoszt cáfolták meg.

Ha Európának nem kell, majd Ázsiában adják el az orosz gázt

Az oroszok a kitermelt gázmennyiségük kevesebb mint tíz százalékát cseppfolyósítják, exportjuk javát fix csővezetékeken értékesítik. Ezek javarészt Európába tartanak, és az Európába tartó gázvezetékeket nem is lehet összekötni az Ázsiába tartó kevéske vezetékkel. Nem véletlen, hogy a Kínába irányuló gázexport az európai tizedét se éri el. Ez rövid távon így is marad, mert a jelenleg épített gázvezetékek befejezése is évekbe telhet még, a tervezettekről nem is beszélve. A cseppfolyósító kapacitások kiépítése is időigényes. Sonnenfeldék elemzése szerint összességében is igaz, hogy Oroszországnak nagyobb szüksége van a világpiacra, mint a világpiacnak Oroszországra: míg az orosz gázexport 83 százaléka irányult Európába, az európai importnak csak a 46 százaléka származott Oroszországból 2021-ben.

Ha a gázukat nem is, az olajukat majd tudják