Vlagyimir Putyin orosz elnök a haditengerészet napján aláírta Oroszország új hadi tengerészeti doktrínáját, benne az Egyesült Államokat megnevezve a legnagyobb fenyegetésnek. Az új Putyin-doktrína szerint Oroszország célja, hogy újra globális tengeri hatalom legyen, valamelyest elismerve ennek korlátait is.

Július 31. a haditengerészet napja Oroszországban, Ezt a napot Putyin Szentpéterváron ünnepelte, ahol ünnepi beszédében a várost alapító Péter cárról beszélt, aki annak idején tengeri hatalommá emelte Oroszországot. Putyin arról beszélt, hogy most is komoly erővé válhat az orosz haditengerészet a világ vizein.

Ehhez pedig a Zircon hiperszónikus rakéták segítik majd hozzá, amikkel az elnök szerint képesek lesznek bármilyen agresszort legyőzni.

Hogy ki lehet ez az agresszor, az abból az 55 oldalas dokumentumból derül ki, amelyet Putyin nem sokkal az ünnepi beszéde előtt írt alá. Ebben meghatározza Oroszország célját, hogy jelentős tengeri hatalommá váljék, amely az egész világon erőt tud felmutatni. Erre a legnagyobb veszélyt a dokumentum szerint az Egyesült Államok és a NATO jelenti, amely uralni akarja a világ óceánjait.

A dokumentum elismeri, hogy riválisával szemben Oroszország hátrányból indul, már csak azért is, mert nincs annyi támaszpontja világszerte. Ezért Oroszország célja, hogy stratégiai tengerészeti együttműködésbe kezdjen Indiával, Szaúd-Arábiával, Irakkal és Iránnal.

A dokumentum szerint Oroszország kiemelten érdekelt az Északi-sarki-óceán, közismertebb nevén a Jeges-tenger militarizálásában és ellenőrzésében. Ezzel szembekerülne az Egyesült Államokkal, amelynek szintén komoly érdekei vannak az Északi sark körül. Bár a dokumentum nem említi az orosz-ukrán háborút, az is szerepel benne, hogy erősíteni kell az orosz geopolitikai pozíciót a Fekete-tenger és az Azov-tenger térségében. (Reuters)