• Orosházán július óta nem végeznek súlyos baleset utáni műtéteket.
• Békéscsaba és Gyula szállt be helyettesítőnek, de a hivatalos határozatot hiába keressük a hivatal honlapján.
• Sem a Népegészségügyi Központ, sem a kórház nem árulja el, miért szünetel az ellátás. Utóbbi annyit írt, akkor állítják vissza, ha újra biztosítani tudják „a minőségi betegellátáshoz szükséges feltételeket”.
• Sebők Éva momentumos képviselő szerint itt is az ápolók hiányoznak, ahogy az ország számos pontján. Ezt Rétvári Bence államtitkár sem tagadta.

Múlt héten több mint 40 kórházi osztályt találtunk az országban, ahol idén orvos- vagy ápolóhiány miatt szüneteltetik az ellátást. (Ebben csak az idei döntések szerepelnek.)

Cikkünk megjelenése után többen felhívták a figyelmünket az orosházi traumatológiára, ahol július óta nem végeznek több napos kórházi ellátást igénylő baleseti sebészeti műtéteket. Furcsa módon ez lemaradt a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) honlapjáról, és hiába kerestük a hivatalt, egyelőre nem kaptunk választ. Hivatalos határozat híján nem tudni, miért kell szüneteltetni az ellátást, és egyáltalán mikor tervezik újraindítani.

Frissítés (9:01): Cikkünk megjelenése után válaszolt az NNK-nak küldött kérdésünkre az Országos Kórházi Főigazgatóság. Azt írják, azért nem született határozat a szünetelésről, mert az orosházi kórház előre megállapodott a helyettesítésről, az NNK-nak tehát senkit sem kellett kijelölnie. Ilyen esetben csak iktatják a változást, de nem kötelesek közzétenni.

Az orosházi kórház júniusban számolt be a változásról. Ebből kiderült, hogy a gyulai és békéscsabai kórház veszi át a betegeket, a sürgősségi osztály és a traumatológiai szakrendelés viszont továbbra is működik. A közlemény nem árulta el, mi az oka a szünetelésnek, és meddig tart.

Megkerestük az orosházi kórházat, és bár viszonylag hosszú választ kaptunk, ezzel sem jutottunk sokkal előrébb. Új információt csak a legutolsó bekezdésben írtak:

„A szünetelő ellátási forma akkor fog véglegesen helyreállni, amikor a minőségi betegellátáshoz szükséges feltételeket a kórház biztosítani tudja.”Nem derült ki, mit takarnak a „minőségi betegellátáshoz szükséges feltételek”, és az sem, mitől állnának helyre. Hiába kerestük telefonon a kórház kommunikációs vezetőjét, nem mondott többet.

A levélben felsorolták, milyen truamatológiai ellátások működnek tovább, és hangsúlyozták, hogy „egyetlen hozzánk forduló beteg sem marad ellátatlan”, hiszen ha Orosházán nem is, Gyulán vagy Békéscsabán ellátják őket.

„Örömmel számolunk be arról, hogy a kórházban tovább fejlesztjük a traumatológiai szakrendelőt és bővítjük az egynapos traumatológiai ellátásokat is” - írták, majd szó szerint idézték a júniusi közleményt arról, hogy a súlyos sérülteket kapásból a helyettesítő kórházba viszik a mentők, de akár Orosházáról is tovább szállíthatják őket.

Rétvári nem tagadta az ápolóhiányt

Sebők Éva, a Momentum orosházi parlamenti képviselője úgy tudja, ápolóhiány miatt szünetel az ellátás. Ezt Pintér Sándor belügyminiszternek is leírta, amikor az indoklásról és a határidőről érdeklődött.

Rétvári Bence államtitkár válaszolt neki, de még annyit se árult el, amennyit nekünk a kórház. Beszélt arról, mennyi pénzt költöttek eddig kórházfejlesztésekre, majd DK-s politikusokat és a Gyurcsány-kormány 15 évvel ezelőtti intézkedéseit idézte. Ezenkívül a kórház közleményét ajánlotta a képviselőnek, de nem tagadta, hogy ápolóhiányról lenne szó.

Sebők írásbeli kérdésekkel is próbálkozott. Az alkalmazottak számáról érdeklődött, mire elküldték neki a kórház honlapjának linkjét. A nyilvános adatokból annyi derül ki, hogy

• 2018-ban 796-an,
• 2020-ban 781-en,
• 2021 első negyedévében 764-en,
• 2021 második negyedévében 775-en dolgoztak a kórházban.
  

Munkaköri bontást, amire Sebők kíváncsi lett volna, nem találni az oldalon. Ugyanígy az sem derült ki, júliusban mennyien töltötték felmondási idejüket.

„Recseg-ropog a közellátás teljes rendszere”

Múlt heti térképünkön azokat a kórházakat ábrázoltuk, ahol az NNK határozata alapján munkaerőhiány miatt szünetel az ellátás. Szinte csak olyanokat vettünk alapul, ahol konkrétan leírták, hogy nincs elég orvos vagy ápoló, tehát kihagytuk a karbantartásokat és felújításokat. Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára szerint az utóbbiak jelentős része is csak fedősztori.

„Egy budapesti gyermekkórházi osztályt egész nyáron festenek, de már most szóltak, hogy várhatóan csak novemberre készülnek el. A helyettük dolgozó szomszédos kórházak maliciózus dolgozói szerint minden bizonnyal freskók készülnek sima meszelés helyett, valószínűleg a plafon mellett a falakra is. Amikor pedig a feladatot átvevő kórházak vezetői megkísérelték az így felszabadult személyzetet ezen időre kölcsönkérni, nemleges választ kaptak. A valódi okok ugyanis kevésbé változatosak: leggyakrabban egyszerű dolgozói létszámhiányról van szó” - írta múlt heti bejegyzésében, és figyelmeztetett: „(...) recseg-ropog a közellátás teljes rendszere. Csendesen szűnnek meg, zárnak be meghatározatlan időre osztályok, részlegek, műtők”.

link Forrás

A térképen szerepel néhány kórház, ahol nem vállalták egyértelműen a szakemberhiányt, de nem írtak más magyarázatot sem. Több esetben annyira sokáig, akár hónapokig szünetel az ellátás, hogy nem nagyon lehet más a háttérben. Időnként „akadályoztatásról” vagy a „minimumfeltételek hiányáról” írnak.