A KSH szerint leginkább az iparnak és a piaci szolgáltatásoknak, a piaci szolgáltatások közül pedig például a szálláshely-szolgáltatásnak, vagyis a turizmusnak köszönhető, hogy a második negyedévben (április-június) 6,5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához képest. A turizmus szerepe mindig is fontos volt a GDP alakulása szempontjából, a pandémia előtti évben, 2019-ben 6,4 százalékkal járult hozzá az ágazat a GDP-hez.

A KSH azonban éppen június óta új adatforrást használ a szálláshely-statisztikáihoz, így teljesen megváltozott a módszertana. Lapunk írta meg május közepén, hogy a KSH számaiból valójában az látszik, hogy 2019 márciusához képest 2022 márciusára eltűnt a hazai szállodák negyede. A pontos számok ezek voltak akkor: 2019 márciusában még 945 szálloda szerepelt a KSH statisztikáiban, idén márciusban csak 719, vagyis 226 eltűnt a piacról, ami 24 százalékos lemorzsolódást jelent.

Júniusban pedig úgy közölt adatokat a KSH a turizmus áprilisi alakulásáról, hogy nem publikálta a szálláshelyek és a kiadható szobák számát, így nem lehetett tudni, hány szálloda, panzió vagy kemping várja a vendégeket. Az indoklás is elég érdekes volt: "a kereskedelmi szálláshelyek kapacitásadatainak pontosságát módszertani fejlesztés keretében javítjuk, ezért az ezekre vonatkozó adatokat átmenetileg nem közöljük, és visszamenőlegesen revideálhatjuk".

Aztán június végén a kormányzati felügyelet alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a KSH bejelentette, hogy a jövőben az MTÜ által létrehozott és működtetett Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatait használja a KSH a szálláshely-szolgáltatással összefüggő adatelőállítása során. "NTAK-adatokból készített elemzést a KSH először 2022 augusztusában publikál. Az NTAK információi a turizmusstatisztika mellett a szolgáltatás-külkereskedelem és a GDP-számítások forrásává is válnak" - közölte az MTÜ.

Az NTAK és a KSH korábbi adatai között pedig ég és föld a különbség. A lényege, hogy az NTAK online hálózatára gyakorlatilag mindenkit rákötöttek, aki él és mozog a turizmusban, míg a KSH korábban sokkal kevesebb szálláshelytől kapott adatokat. Ennek a módszertani váltásnak köszönhető, hogy például a márciusi 719 szállodát mostanra átírták 865 szállodára, tehát találtak plusz 146 darab szállodát Magyarországon.

Furcsa adatok

"2022 augusztusában a kereskedelmi szálláshelyek adatait 2022. januári tárgyidőszaktól publikáljuk. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezek az adatok módszertani okok miatt csak korlátozottan összehasonlíthatók a KSH által korábban közölt kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó adatokkal" - írja is a KSH. Az adatokat most valóban januártól közlik, így tudható, hogy az év első hónapjában 855 szálloda volt, de tavaly decemberi adat már nincs.

Olyan furcsaságok is találhatók a turizmus-statisztikában, miszerint májusról júniusra 1146-ról 1183-ra növekedett a hazai panziók száma, ellenben a kiadható panziós szobák száma 13 009-ről 12 836-ra csökkent, miközben a panziós ágyak száma csak ötvennel lett kevesebb. Tehát úgy lett több a panzió, hogy közben kevesebb lett a szoba és az ágy.

Az biztos, hogy ez a módszertani váltás bonyolultabbá teszi és merőben átírja a turizmus adatait, és így közvetve akár az országos GDP-adat múltbeli és jövőbeli értelmezésére is hatással lehet. A KSH által most közölt 6,5 százalékos GDP-növekedéshez azonban természetesen nem csak a turizmus, hanem például az élelmiszer- és italgyártás, illetve a villamos berendezés gyártása is hozzájárult.