Kiváló hír volt 10 éve, hogy ismét látványos dunavirág-rajzás volt Magyarországon, ezek a rovarok ugyanis évtizedekre eltűntek a hazai vizek szennyezettsége miatt. Felbukkanásuk azt jelezte, hogy sokat javult a vízminőség.
A 2012-es rajzás ugyanakkor fájdalmasan hamar megmutatta a problémákat is. A tiszavirágnál egyelőre gyengébb PR-ral bíró dunavirág nem nappal, hanem sötétedéskor kezd bele a szaporodásukat biztosító rapid ismerkedés-gyors szex-peték vagy tojások lerakása menetbe. És ez - szó szerint - rávilágított egy csapdára.
A dunavirág életének alaptörvénye, a tömegszex vagy halál hirtelen tömegszex és halállá változott.
Döbbenetes jelenetek játszódtak le 10 éve. A dunavirág megjelenése miatt boldog szakemberek azzal szembesültek a Tahitótfalunál lévő hídon, hogy hatalmas, felhőnyi kérész kavarog a közlámpák fényében, és képtelenek elszakadni onnan, miközben minden órával közelebb kerülnek rövid életük végéhez.
Részlet a Dunavirág rejtély című filmből:
Növelte a drámát, hogy a nőstények, ahelyett, hogy a vízre rakták volna a sárgás tojáscsomóikat, petéiket, ahová kellene, az utolsó erejükkel a száraz aszfaltra ragasztották a náluk lévő csomagot. Így elpusztult és életre sem kelt rovarokból álló vastag szőnyeg borította a hidat, és ez napokon keresztül megismétlődött.
Egyetlen dunavirág eszmei értéke 10 ezer forint. Milliárdos természeti károk keletkeztek csak ezen az egy hídon, veszélybe sodorva egy éppen újonnan kialakuló ökoszisztémát.
10 év telt el. A szentendrei Duna-ág hídja alatt vagyunk Kriska Györggyel, az ELTE TTK Biológiai Intézet munkatársával, a fiával, Ferenccel, akivel közösen forgatta a Dunavirág rejtély című filmet, és Egri Ádámmal, aki munkatársa az Ökológiai Kutatóközpontban.
Kriska ott volt 2012-ben is a hídon. Ekkor már 15 éve foglalkozott kérészekkel, ott határozta el, hogy kideríti, mi okozta a dunavirágok mészárszékét, és hogyan lehetne tenni ellene.
A jó hír az, hogy találtak megoldást. A rossz hír az, hogy egyelőre csak itt, ezen a hídon alkalmazzák. Pedig 2018-ban például Budapest számos pontján is szembeötlő volt a dunavirágok rajzása.
A rajzás idén korábban kezdődött a megszokottnál. Már egy-másfél hete tart, valószínűleg nem is fog kitartani szeptemberig.
Hétfő este 9-kor úgy tűnt, az egésznek mostanra már vége is van. A szakértők azt mesélik, hogy idén nemcsak meglepően korán indult a rajzás, de a korábbi éveknél sokkal több kérész kelt ki, hogy a nekik jutó rövid idő alatt gondoskodjanak az utódlásról. Feltételezhető, hogy az alacsony vízállás és a nagy meleg kedvezhetett a lárvák fejlődésének, mert algával táplálkoznak, annak pedig éppen ideálisak a körülmények.
Mindezt úgy hallgatjuk, mint a legjobb buliról szóló beszámolót, amire végül nem mentünk el. Már sötétbe kezdett hajlani a szürkület, de a vízparton bekapcsolt lámpa fénye csak egy-egy dunavirágot vonz oda. Törékeny, könnyed, a sötétben fehér csíkot húzó rovar. Próbálom elképzelni, milyen lehet, amikor nagyon sokan összeállnak egy csóvává. Nem nagyon megy. Aztán váratlanul sűrűsödni kezd a hófehér gomolyag.
Ami nem azért jó hír, mert az ember szívesen gázolna bokáig érő állattetemekben. Éppen az ellenkezőjére készülünk. Megnézni, hogyan működik a magyar kutatók fejlesztése, ami megakadályozza, hogy halálos csapdába kerüljenek az este útnak induló kérészek.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.