Darabonként tízezer forint az eszmei értéke annak a dunavirág nevű kérészfélének, ami a napokban kezdett el igazán nagy tömegben rajzani a folyón. A jelenség azért Budapesten a legfeltűnőbb, mert a dunavirágot vonzza a fény, ami a fővárosban a legerősebb a folyó mentén.

A fényjelenségek - például a polarizált fény - annyira meg tudják zavarni, vagyis annyira vonzzák hősünket, hogy rajzás idején nemcsak a Dunánál találkozhatunk vele. Bizonyos körülmények között például víznek nézik az autóutakat. Olvasók a 444-nek arról számoltak be, hogy például az M3-as autópálya bevezető szakaszán találkoztak hétfőn este rajzással.

Ennek a remek filmnek az elején végignézhetjük, hogy dunavirágok milliói hogyan petéztek le a folyó helyett a tahitótfalusi híd aszfaltjára:

Itt pedig Kürti Gábor Dezső friss természetfilmje tekinthető meg, amit a város  közepén forgatott:

A dunavirág a híres rokonához hasonlóan pár órát él kifejlett formájában: miután a lárvák a felszínre úsznak, a bőrük megreped és kibújik belőle az imágó (vagyis a hímnél előbb egy szubimágó, ami még egyszer vedlik). A felnőttek ezután repülni kezdenek, majd párzanak. A hímek utána azonnal elpusztulnak, míg a nőstények úgynevezett kompenzációs repülést végeznek: folyás iránt pár kilométert feljebb repülnek, hogy a vízbe pottyantott petéik nagyjából ott érjenek feneket, ahol ők is nevelkedtek. Petézés után ők is elpusztulnak.

A dunavirág igényli a tiszta, oxigéndús vizet, ezért évtizedekig nem rajzott nálunk, de hat éve visszatért és minden évben egyre több repül belőle.