Hétfőtől lépett életbe Magyarországon a kiskereskedelmi árrésstop, amellyel a kormány, élén Nagy Márton nemzetgazdasági csúcsminiszterrel, szeretné megregulázni a bolti árakat. Az árstoppal ellentétben ezúttal meglehetősen széles, 30 termékkört érint az intézkedés (érintett termékek listáját itt lehet megnézni).

A kormányzati indoklás szerint erre azért van szükség, mert a kereskedők indokolatlanul magas „profitot” tesznek ezekre az alapvetőnek tartott élelmiszerekre, így nyerészkednek a vásárlókon. Ezért elsőként egy kevésbé drasztikusnak gondolt lépéssel próbálja a kormány megregulázni a renitens kereskedőket, és nem egyből hatósági árakat szabnak meg. Mindenekelőtt azonban rögzítsük: a kormányzati kommunikációval ellentétben az árrés NEM EGYENLŐ az üzlet nyereségével.

Az árrésből fizetik a boltok a bérleti díjakat, a közüzemi számlákat, az alkalmazottakat, a biztonsági szolgálatot, az esetleges karbantartásokat, és csak mindezek kifizetése/elszámolása után jön az árrés profitrésze. Tehát miközben a kormány teljesen tisztán és automatikusan 27 százalék+4,5 százalék kiskereskedelmi adót szed be a boltoktól, addig az általuk esetlegesen alkalmazott mondjuk 20-25 százalékos árrés zavarja őket. Ezért önkényesen úgy döntöttek, a megnevezett termékköröknél legfeljebb 10 százalék árrésből kell mindent megoldaniuk és kifizetniük.

A kialakult helyzetre logikus lépés lenne az üzletek részéről más termékek árrésének és ezáltal árának emelése (mint az a hatósági árak idején is történt), ám a kormány ezúttal nemcsak a szabályozott árrésű termékek árának alakulását, de más termékekét is vizsgálni fogja. Ezzel zsákutcába, sakk-matt helyzetbe hozva az üzleteket. Hogy mennyire rosszul érinti a kereskedőket az árrésstop, az a Spar egyik nyilvánosságra jutott belső leveléből is kiderül, amely szerint havi 1,5 milliárd forintos veszteséget okoz nekik az árrésstop.

Mindenesetre Nagy Márton korábban mondott is néhány példát:

• a csirkecombon 20,
• a csirkeszárnyon 40,
• a sertészsíron 40,
• a tehéntúrón 70,
• a joghurton 70-80,
• a párizsin pedig 20 százalékos az általuk számolt felár mértéke.

Vagyis ha elfogadom, hogy a joghurton tényleg 70-80 százalékos a felár, amit 10 százalékra kell levinniük az üzleteknek, akkor ebből logikusan az következik, hogy a fogyasztói árnak 38 százalék körüli mértékben kellene csökkennie. Az Árfigyelő múlt hét hétfő (március 10.) és az árrésstop első napján (március 17.) érvényes árai alapján átlagosan nem hozott ekkora árcsökkenést az intézkedés. A termékkörnél a múlt hét hétfői 462-472 forintos átlagos ár után ez a hét 330 forintos átlagárral indult, vagyis 28-30 százalékkal mérséklődött az ár. Ez egyébként a termékkörök átlagárait nézve a legnagyobb arányú átlagos árcsökkenést jelenti.