• Az igazán súlyos kérdés az, hogy a poloskabeszédből mi következik. Ami be van lengetve, aminek az előkészítése folyik.
• Bódis Kriszta jól érzi, hogy Orbán milyen csapdát állított, a Magyar-párt alaplogikája mégis hibás.
• A nyelvi radikalizálódás pszichológiai tréning és lojalitáspróba is lehet a híveknek.
• Az alábbi szöveg a heti hírlevélben jelent meg. Ha szeretnéd péntek hajnalban mindig megkapni a friss írásokat, fizess elő a 444 Közösség vagy a 444 Belső Kör csomagra.

A posztpoloska-percepciók és -narratívák lehetőségei 2025-ben

Nehéz a poloskától búcsút venni. (Nem poloskáznék – poloskáznák! –, de mostmár késő. A poloska úgy hull le rólam, mint ruha másról boldog szerelemben.)

Tehát nincs mit tenni, a poloska illetve a poloskázás itt van, köztünk jár, a velünk élő poloska, nem tehetünk úgy, mintha. A cél ez volt, nyilvánvaló. Így néz ki, amikor Orbán Viktor amúgy emberesen (embertelenül) o-da-te-ma-ti-zál. Lehet-e másról beszélni? (Nem.) Napirendre lehet-e térni? (Nem.)

Zárójelben jegyzem meg, bár nem teszem ki a zárójelet: a poloskázás, mint nyelvi termék szinte tökéletes. Nagyszerű szó, sokrétegű, dallamos, ha kell, kedves (kicsinyítő képző!, becézés!, mint a Simicska…); ha kell, undorító; ha kell, vicces;, ha kell, irritáló, kellemetlen. Felhasználási lehetőségei szinte korlátlanok. (Útfekvése kitűnő, gyorsulása kifogástalan.) Újabb szép nyelvpolitikai győzelem tehát.

Ami mögötte van (mi van a poloska mögött?), és amit előrevetít (projektív poloskázás), az pedig rettenetes. Hogy ez a poloskázás valamiféle határátlépésnek (vörös vonal a Rubikon) volt szánva, az biztos. És elérte célját: mindenki annak is tekinti.

Másrészt a poloskázásban (és a határátlépésben) nincs semmi meglepő, ez a fajta „politizálás” (valójában csupán – elnézést az újabb ceterum censeóért –: hatalomgyakorlás) így működik legalább 2010 óta: szig. mon. radikalizálódás, újabb és újabb határátlépések, a határok folyamatos tolása kifelé, Orbán tulajdonképpen egyenes vonalú egyenletes mozgással haladt a poloska felé.

Az igazán súlyos kérdés az, hogy a poloskabeszédből mi következik. Ami be van lengetve, aminek az előkészítése folyik, amit már az erre kijelölt minimamelukoknak kiadtak menczertamásozásra, az nagyon-nagyon kemény. Újat megint nem mondok: az a választási autokrácia diktatúrába fordításának putyini irányvonala.