Magyarország „elérte azt a pontot, amikor már nem tekinthető teljes értékű demokráciának”

Az Európai Parlament öt képviselőcsoportjának tizenhárom képviselője, köztük a jogállamisággal és alapvető jogokkal foglalkozó munkacsoport elnöke, a belga Sophie Wilmès, az LMBTIQ+ frakcióközi csoport társelnökei, a holland Kim Van Sparrentak és a luxemburgi Marc Angel, a 7-es cikk szerint Magyarországgal szemben folyó eljárás jelentéstevője, a holland Tineke Strik közös nyilatkozatban ítélte el szerdán a magyar kormánynak a gyülekezési jog korlátozására és ezen keresztül a Pride betiltására irányuló lépéseit.

Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája által kiadott nyilatkozat szerint az EP-képviselők úgy fogalmaztak, hogy az Orbán-kormány újabb támadást indított az európai értékek ellen. „A békés gyülekezés elfojtására tett kísérlet egyértelműen sérti az EU Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokat és az Uniós értékeket, illetve az Emberi Jogok Európai Egyezményét” – sorolták, és nehezményezték azt is, hogy a javaslatot „szokás szerint úgynevezett »gyorsított eljárásban« nyújtották be”. Vagyis két nap alatt, hatásvizsgálat, konzultáció és vita nélkül fogadták el, „ahogyan az elmúlt években számos olyan törvény esetében, amelyeket az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokrácia visszaszorítására használtak fel”.

Ami most történt, az a nyilatkozat szerint nem elszigetelt eset. „Magyarország kormánya évek óta következetesen és tudatosan tesz lépéseket az intézmények, a jogállamiság és a szólásszabadság leépítésére”. A nyilatkozat szerint a kormány „szisztematikusan aláássa mind saját polgárainak jogait, mind az EU-t mint a béke és a jólét térségét”. Szerintük ezzel Magyarország

„elérte azt a pontot, amikor egy uniós ország már nem tekinthető teljes értékű demokráciának”.

A mostani esetet azért is különösen megdöbbentőnek tartják, mert felidézik, hogy 1997-ben Budapest volt az első főváros a posztkommunista térségben, ahol Pride-felvonulást tartottak. Ezzel szemben most az Orbán-kormány „évtizedekkel vissza akarja fordítani az idő kerekét, és egy sokkal sötétebb múltba akarja visszarántani az országot” – fogalmaztak a nyilatkozatot aláírók.

A politikusok, akárcsak az EP, ismét felszólították a tagállamokat arra, hogy „az uniós szerződések 7. cikkében foglalt eljárás alkalmazásával tegyenek lépéseket értékeink védelmében”, míg az Európai Bizottságot arra, hogy „sürgősen vizsgálja meg: sérti-e ez a törvény az uniós szerződéseket, és indítson kötelezettségszegési eljárást, a magyar LMBTQ+-ellenes törvény ellen folyamatban lévő eljárás mellett”.

Az aláírók szerint az uniós pénzekre vonatkozó jogállamisági feltételesség szabályait is alkalmazni kell, hogy az uniós forrásokat „ne használják fel olyan módon, amely sérti az európaiak, a civil társadalom és a kiszolgáltatott csoportok jogait”.

A nyilatkozat azzal zárul: „A történelem arra tanít bennünket, hogy az önkényuralom végül mindig elbukik – ahogyan korábban Magyarországon is. Ígérjük, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználunk a gyülekezési jog szűkítésére vonatkozó szégyenletes döntés elleni küzdelemben”.