Csütörtökön késő este jelentette be az Országos Atomenergia Hivatal, hogy Paks 2-nek megadták a létesítési engedélyt.

Péntek reggel az építkezésért felelős miniszter, Szijjártó Péter elégedett közleményt adott ki, miszerint „fontos mérföldkő, hogy megadta az Országos Atomenergia Hivatal a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó létesítési engedélyt, így megkezdődhet a valós építkezési fázis, és 2030-ra működésbe léphetnek az új blokkok”.

Messziről nézve valóban nagyon komoly fejleménynek tűnhet a létesítési engedély, mert érdemi építkezés csak akkor kezdődhet, ha ezt az OAH kiadja. Ahhoz képest, hogy 2014 januárjában írták alá Moszkvában a magyar és az orosz kormány képviselői a két új erőművi blokk megépítéséről szóló megállapodást, nyolc és fél év elteltével az engedély kiadása nem tűnhetne elkapkodottnak, igaz, a kérelmet eleve csak 2020 júliusában nyújtotta be az építtető.

Az engedély megadása azért is nagyon érzékeny kérdés, mert a Paksra tervezett erőműtípusból még egyetlen egy sem épült a világon. Hasonló már készült például Fehéroroszországban, de annak nem kellett megfelelnie a különlegesen szigorú EU-s előírásoknak. Az orosz állami Roszatom ezzel a típussal igyekszik betörni az EU piacára.

Elsőként Finnország rendelt belőle, majd nem sokkal később Magyarország is. A két országban az engedélyezési eljárás párhuzamosan haladt, egészen pontosan akadozott. A finn hatóság sokáig azt állította, hogy az erőmű tervei elnagyoltak, egyszerűen papíron sincs készen a prototípus. A magyar hatóság nem fogalmazott soha ilyen határozottan, de az engedély kiadása késett, hiánypótlási felszólítások mentek ki, és olyan pletykákat lehet hallani az iparágban jártas emberektől, hogy amíg a finnek nem engedélyezik a terveket, addig a magyarok sem fogják.

Helsinkire azonban nem lehet tovább várni, mert a finn kormány az ukrajnai háború miatt felmondta a szerződését a Roszatommal. Részben azért döntött így, mert a Roszatom szakmai segítséget nyújtott a csernobili, majd a zaporizzsjai atomerőművek elfoglalásához, márpedig a nemzetközi jog tiltja, hogy atomerőművek katonai célpontok legyenek.

A magyar kormány éppen fordítva járt el, mint a finn: nem felmondta, hanem sürgette ezen a nyáron az építkezést. Szijjártó Péter az elmúlt hónapokban szinte minden héten adott ki közleményt arról, hogy a magyar energiaellátás elképzelhetetlen Paks 2 nélkül, és amikor földgázvásárlásról tárgyalt az oroszokkal, akkor is mindig szóba hozta, hogy a létesítési engedélyt most már tényleg mindjárt kiadja a magyar hatóság. Eredetileg 2021 szeptember végéig kellett volna kiadnia azt a normális menetrend szerint, ám az OAH nem találta megfelelőnek a terveket, és hiánypótlást kért.

Engedély is, meg nem is

Úgy tűnik, a politikai sürgetés megtette a hatását, hiszen az engedélyt az OAH e késő nyári estén kiadta. Csakhogy alaposan elolvasva a vonatkozó dokumentumokat kitűnik: úgy adta ki az engedélyt, hogy a lényegi részt illetően ismét hiánypótlásra szólította fel a Paks 2 Zrt.-t. És ha a kért anyagokat az OAH megkapja, akkor „várhatóan” még négy hónapig vizsgálja majd azokat, mielőtt a teljes értékű engedélyt kiadná. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben legfeljebb alapozni lehet Pakson, és azt is csak az építtető saját felelősségére, az OAH nem garantálja, hogy az alapra valaha lehet majd reaktort is rakni.