Ahogy Európa nagy részén, úgy Magyarországon is brutális léptékkel drágul az áram. A magyar áramtőzsdén, a HUPX-en vasárnap kora délutáni állás szerint, másnap csúcsideji szállítással 803 euróért lehetett 1 MWh áramot vásárolni. Tavaly augusztus 29-ére vonatkozóan ugyanez 92 euróba került.

A 803 eurós ár minden eddiginél magasabb, Magyarországon még sosem került ilyen sokba az áram. Az áramtőzsdén jellemzően nagyfogyasztó vállalatok vásárolnak, ez közvetlenül nem érinti a rezsit, de általában a gazdaságot igen, hiszen a termelési költségek növekedése áremelkedéshez, így inflációhoz vezet, vagy rosszabb esetben a termelés visszafogásához, ami munkanélküliséget és az adóbevételek csökkenését vonja maga után.

Az áramtőzsdén az árakat részben a kereslet és a kínálat aránya határozza meg. Minél több áramot akarnak venni a vevők, annál drágább termelők jelennek meg az eladói oldalon. A végső árat az adott órára az utolsónak belépő eladó árszintje határozza meg. Ezt a rendszert ennek a cikknek a végén mutattuk be részletesen. A rendszer miatt minél szélesebb a kínálat az áramtőzsdén, annál lassabban kúszik felfelé az ár. Ezért tűnik logikusnak minden lehetséges eladót felsorakoztatni.

Júliusban jelentkezett is egy új eladó a magyar piacon: az ukrán állam. Ám az importot felügyelő MAVIR, (az állami MVM leányvállalata) eddig visszautasította az ukrán import lehetőségét.

Információink szerint augusztusban teljesen megszakadtak a tárgyalások az ukrán hálózatot irányító Ukrenergóval a magyar fél elzárkózása miatt. Mivel a MAVIR egyetlen kérdésünkre sem válaszolt, ennek a pontos okát nem tudjuk.

Több egymástól független iparági forrásunk szerint politikai döntés lehet a háttérben. A találgatások szerint a magyar kormány nem akarja pénzhez juttatni az ukrán államot, főleg addig nem, amíg az oroszokkal nem sikerül megegyezni az újabb gázszállításokról. (A kormány 700 millió köbméter gázt igyekszik vásárolni a szokásos évi szállításokon felül, ebből eddig 52 millióra sikerült leszerződni.)