Új dísz került egy parlamenti dolgozószobába: egy 57 cm-es bronz Horthy-szobor (gumicsontból)

augusztus 30., kedd 12:43
73
  • Mintha csak újra 2010 volna: kétharmaddal nyert a Fidesz, Gyurcsány vezeti a legerősebb ellenzéki pártot, és visszatért a szélsőjobboldal a Parlamentbe. A mihazánkos Dúró Dóra irodájába pedig elhelyeztek egy bronz Horthy-mellszobrot.
  • A fideszes Pesti Srácok névtelen cikkben ünnepli, hogy jól „megtrollkodták” az állítólagos „liberális médiát”, pedig az egész akció szimbolikus volt.
  • Ott voltunk a hatalmas pranknél, ami megvilágította a párt egészen sajátos történelemfelfogását, bár annak mélyéig nem sikerült leásni.

A Mi Hazánk Horthy-szobrot akart avatni a Parlamentben, a Szent Korona közelében. De hamar szóltak a sajtónak, hogy „Kövér László házelnök kitiltotta a Mi Hazánk Horthy-szobor avatásáról szóló sajtótájékoztatóját a nyilatkozatokra kijelölt, szokásos helyszínről, a kék társalgóból, így a Szent Korona melletti helyiségben nem kerülhet sor az avatást megelőző eseményre, csak az Országház félemeleti sajtótermében”.

A Mi Hazánk augusztus 30-át – a második bécsi döntés 82. évfordulóján – országgyűlési határozati javaslattal szeretné bevezetni a hazatérés napjaként, amiért a párt már két éve lobbizik. (Ez nem azonos azzal a nappal, amikor Csehszlovákiától visszacsatolták a Nógrád megyei Somoskőújfalut és Somoskőt, ami a trianoni döntés után 4 évig volt a szomszéd ország része, de a Népszövetségi Tanács többéves tárgyalássorozat eredményeként 1924. február 15-i hatállyal visszacsatolta Magyarországhoz.)

Orbán Viktor 2015-ben a Parlamentben ellenzéki kérdésre azt válaszolta: „nem fogok támogatni személy szerint egyébként Horthy Miklósnak történő szoborállítást sem, aki egyébként a magyar alkotmány szerint egy olyan időszakban volt politikai vezető, amit a magyar alkotmány világosan úgy határoz meg, hogy Magyarország elvesztette a nemzeti szuverenitását. […] csak azt a tényt rögzítem, hogy olyan politikusnak nem támogathatja a kormány a szoborállítását, aki elnyomókkal működött együtt, és kollaborált Magyarország elnyomóival, akármilyen egyéb érdemei is vannak.”

Fotó: Németh Dániel/444

A leleplezés előtti sajtótájékoztatón Novák Előd alelnök arról beszélt, hogy a Horthy-korszak egyértelműen szoborért kiáltott: Horthy Trianon után, gazdasági válság és spanyolnátha idején lenyűgöző gazdasági fejlődést és kulturális pezsgést tudott produkálni. Novák említette, hogy Kövér László szerint az Országgyűlésnek nem áll módjában beavatkozni abba, hogy egy képviselő hogyan rendezi be az irodáját, így aztán Dúró Dóra irodájába helyezték el a Horthy-szobrot, amit Csák Attila készített.

Dúró Dóra az irodájában – ami a nagy érdeklődés miatt teljesen megtelve szaunává változott – arról beszélt, hogy a magyar állam sajnos nem kezeli helyén Horthy Miklós kormányzót és államférfit, ezt szeretnék helyrehozni. „Sajnálatos, hogy Magyarországon a baloldal a III/2-es Horn Gyuláról és a fehérellenes, rasszista Nelson Mandeláról nevezett el közterületeket” – mondta a párt elnökhelyettese, aki szerint a Horthy-korszak oktatási és kulturális megerősödésének ma is példaként kellene szolgálnia.

Fotó: Németh Dániel/444

A szobor leleplezése után Toroczkai László pártelnök-frakcióvezető a Horthy-, a Kádár- és az Orbán-korszakot összehasonlítva arról beszélt, hogy a mostani korszak nagyon rosszul teljesít. Toroczkai arról is beszélt, hogy „1940. augusztus 30-án a második bécsi döntés során Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt, és ezzel valamennyire igyekezett a nagyvilág orvosolni a világtörténelem legigazságtalanabb békediktátumának, a trianoni békediktátum következtében kialakult sebet”.

Fotó: Németh Dániel/444

Az 1945 után „a nemzetközi jog szerint teljesen legitim és törvényes döntések” visszacsinálásával kapcsolatban azt mondta: „hadd emlékeztessek arra, hogy a hazatérés napját, amit ma beterjesztettük az Országgyűlés elé határozati javaslatként, az természetesen nem csak Észak-Erdélyre vonatkozik, hanem minden elszakított magyar területre”.

Fotó: Németh Dániel/444

Toroczkai felhozta az 1938-as első bécsi döntést is, ahol „közel 90 százalék volt a Magyarországhoz visszatérő területeken a magyarság aránya”. „Tehát nemcsak nemzetközi jogilag volt teljesen törvényes, és teljesen illegitim, törvénytelen állapot az, hogy ezek az akkori döntések, nemzetközi békeszerződések vagy igazsághozatalok ma semmisek, hanem 1945 után ráadásul még ezt a törvénytelenséget, amit elkövettek, ezt nem is teljeskörűen hajtották végre” – mondta Toroczkai.

Példaként hozta fel Besszarábiát, ami a Szovjetunióhoz került, és Dél-Dobrudzsát, ami Bulgáriához került hasonlóan német és olasz nyomásra, a döntés mégis hatályban maradtak 1945 után.

Fotó: Németh Dániel/444

A szoboravatás után megkérdeztük Dúró Dórát az elhangzottakról, például, hogy miért értelmezik gazdasági sikerként a Horthy-korszakot, amikor végül egy tragikus világháborúba sodródtunk a vesztes oldalon. Dúró szerint kiemelkedő államférfire vall a gazdasági siker, és nem tudja, mennyiben tehető felelőssé Horthy az ország II. világháborúba sodródásáért, hiszen mégiscsak Németország és a Oroszország között voltunk, amikor Európa nagy részén fegyveres harcok dúltak, nehezen elképzelhető, hogy Magyarország ebből kimaradhatott volna.

Dúró azt mondta, Horthy „mindenképpen egy olyan személyisége a történelemnek, akinek méltó helye van itt, a nemzet templomában”. Arra a kérdésre, hogy nem gondolják-e visszásnak, hogy a lemondásakor átadta a hatalmat a nyilasoknak, és az országot örökre hátrahagyva külföldön halt meg, Dúró azt mondta: „A világpolitikai helyzettől nem lehet függetleníteni Horthy Miklósnak a helyzetét és Magyarország földrajzi elhelyezkedését, tehát nem gondolom, hogy őt a nyilasok cselekedeteiért felelőssé lehetne tenni.”

Arra a kérdésre, hogy akkor miért adta át a hatalmat a nyilasoknak, Dúró azt mondta, nem hiszi, hogy sok választása volt, amikor egy külföldi, német katonai beavatkozás is történt, ez olyan, mintha az 56-os forradalmárokon kérnék számon, miért adták át a hatalmat a Szovjetuniónak. „Nyilván megtették, amit tudtak, de egy világhatalommal való szembeszállásra módjuk nem volt a forradalmároknak” – mondta.

Arról, hogy a történészek kutatásai szerint Horthyt a fia túszul ejtésével zsarolták bele a lemondásba, Dúró azt mondta: „Horthy Miklós megítélését az elmúlt 70 évben Magyarországon 40 éven keresztül kommunista történészek munkássága alapján ismerhettük meg, az elmúlt 30 évben pedig liberális történészek munkássága alapján, és én örülnék neki, hogyha a történettudományban is megtörténne egyfajta értelmes vita.”

Fotó: Németh Dániel/444

A Horthy-korszak idejének tömeges jogsértéseiről azt mondta: „Nyilván tudnak találni olyan dolgokat, amelyeket kifogásolni lehet, ugyanakkor ezt konkrétan történetietlennek tartom.” Példaként a nők szavazati jogát hozta fel, ami 100 éve még mindenhol más megítélés alá esett, és azt mondta, a világ több országában súlyosabb dolgok történtek, a középkorban meg pláne.

Amikor említettem, hogy olyan értelemben példamutató volt a rendszer, hogy a modern világ első zsidótörvénye itt született, Dúró azt mondta: „A numerus claususban a zsidó szó nem szerepel. Amiről ön beszél, az egyrészt a tanácsköztársaságra adott válasz volt gyakorlatilag, másrészt pedig a nemzetiségi arányokról volt szó.”

A későbbi zsidótörvényekről, amik már eléggé expliciten vonatkoztak a zsidókra, Dúró azt mondta:

„Én úgy gondolom, hogy fontosabb egy államférfinek a magyarsághoz való viszonya, hogy mit tett a magyarságért, mint az, hogy mondjuk hogyan viszonyult a zsidósághoz.”

Arról, hogy akkor a zsidók nem voltak-e a magyarság részei, nem tudott már beszélni, mert ez messzire vezető kérdés, és mennie kellett ebédelni.

Egyébként Dúró azt mondta, hogy a hazatérés napjáról szóló határozatot nyilvánvalóan nem fogják megszavazni, de a Mi Hazánk megy tovább egyéb nemzetpolitikai témákkal.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt