Árnyékból előbújt zsoldosok – a Wagner-csoport Ukrajnában

Lezárt tartalom a Kör tagjainak
augusztus 31., szerda 5:00
13

A mostani ukrajnai eszkalációban annak februári kitörése óta fontos szerepet játszanak a Wagner-csoport nevű orosz katonai magánvállalat harcosai. Bár a szervezet 2014 óta létezik, arra eddig csak közvetett bizonyítékok voltak, hogy a Wagner valójában nem átlagos katonai magánvállalat, hanem az orosz haderő integráns része. Az ukrajnai háború ezt is megváltoztatta.

A kezdetek

Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a katonai magánvállalatok (private military company, PMC) a hidegháború befejeződése után jöttek létre nagyobb számban. A bipoláris szembenállás végével ugyanis a hidegháborús tömeghadseregek feleslegessé váltak, és sok százezer katona maradt munka nélkül. A legnagyobb részük visszatért a polgári életbe, ám voltak, akik a leszerelés után is a korábbi hivatásukhoz hasonló területen akartak dolgozni, belőlük alakultak az első katonai magánvállalatok.

A katonai magánvállalatok által nyújtott szolgáltatások széles skálán mozognak, az őrzés-védelemtől a kiképzésen és tanácsadáson át a konkrét harci feladatok végzéséig, bár ez utóbbi a legritkább. Gyakori ügyfeleik például az olajcégek és bányavállalatok, amelyek a létesítményeik védelmével bízzák meg a PMC-ket, illetve hajózási társaságok, amelyeknek pedig a kalózok elleni védelemhez van szükségük katonai szakemberekre.

Bár elsőre meglepőnek tűnhet, államok is gyakran alkalmaznak katonai magánvállalatokat bizonyos feladatok ellátására, elsősorban válságövezetekben. A PMC-k használatának ugyanis számos előnye van a reguláris hadseregekhez képest. A legfontosabb, hogy erőforrásigény szempontjából sokkal rugalmasabbak, hiszen csak addig kell fizetni őket, amíg a konkrét feladathoz szükség van rájuk, és nem egy életen át, mint például egy hivatásos katonát.

A PMC-k összetétel tekintetében is flexibilisebbek, a megrendelő igényeinek megfelelően tudják összeállítani a kért szolgáltatást, míg az állami fegyveres szervek csak olyan képességekből tudnak gazdálkodni, amijük hazai bázison megvan. Nagy szerephez jutottak a katonai magánvállalatok például az Egyesült Államok által vezetett iraki hadműveletekben, ahol olyan szolgáltatásokat is tudtak nyújtani, amelyeknek Washington éppen szűkében volt a párhuzamosan futó afganisztáni háború miatt.

A PMC-k alkalmazásának jogi és politikai kötöttségei is lazábbak, sokkal kevesebb megkötéssel lehet őket külföldön alkalmazni, mint mondjuk az adott ország hivatásos hadseregét. Ugyanennek persze árnyoldala is van: a PMC-k sokkal kevésbé fegyelmezettek, mint a reguláris haderő katonái, és nehezebb őket kontroll alatt tartani. Ez is megmutatkozott az iraki háborúban, amikor az egyik amerikai katonai magánvállalat, az azóta már többször átnevezett Blackwater fegyveresei 2007 szeptemberében konvojkísérés közben lövöldözni kezdtek a bagdadi Nissour téren. Az incidensnek 17 halálos áldozata volt, további húsz ember megsebesült, ezzel a Nissour tér vált a háború egyik legsúlyosabb, polgári lakosság elleni atrocitásává.

A rugalmassághoz képest kevésbé jelentős, de mégiscsak létező előnye a katonai magánvállalatok alkalmazásának, hogy a PMC-k nem részei az adott ország hivatalos fegyveres erejének. Ez megadja a tagadhatóság (deniability) lehetőségét, tehát azt, hogy a PMC-t felbérlő ország úgy alkalmazhatja ezeket a harcosokat, hogy közben ő maga formálisan nem vesz részt az adott konfliktusban. Másképp fogalmazva, a PMC-ket nemcsak a hivatalos hadsereg mellett, annak támogatására, hanem helyette is be lehet venni. A tagadható eszközök alkalmazása arra is lehetőséget ad, hogy egy ország úgy avatkozzon be egy fegyveres konfliktusba, hogy nem vállalja fel a saját részvételét, hanem kizárólag csak hozzá formálisan nem kötődő szereplőket vet be. Ez elvezet a tagadható háborúk lehetőségéhez is, amint azt Pénzváltó Nikolett 2021-es tanulmánya megállapítja.

Katonai magánvállalatok orosz módra

A hidegháború vége az orosz fegyveres erők számára is tömeges leépítéseket hozott, bár lassabban, mint a nyugati országokban. A kilencvenes évek belső instabilitásával, maffiaszerű privatizációjával és tömeges elszegényedésével küzdő Oroszországában egykori katonák százezreit (!) szippantotta be az újonnan létrejövő biztonsági szektor (őrző-védő cégek, testőrvállalatok stb.), és sokan találtak megélhetést a szervezett bűnözésben is. Az orosz döntéshozók ilyen körülmények között óvakodtak attól, hogy megengedjék a katonai képességekkel is rendelkező magánvállalatok létrejöttét; épp elég problémát okozott a csecsen szeparatisták, illetve a szervezett bűnözői csoportok elleni harc.

Vlagyimir Putyin és Jevgenyij Prigozsin 2010 szeptemberében Szentpéterváron Fotó: ALEXEY DRUZHININ/AFP

Mindeközben az orosz katonai teoretikusok természetesen élénken követték a nyugati katonai szakirodalmat, és figyelték a nyugati országok tapasztalatait a katonai magánvállalatok alkalmazása terén. A 2010-es évek elejére aztán megszületett a döntés, hogy Oroszországnak is szüksége lesz olyan képességekre, amilyeneket a PMC-k tudnak biztosítani.

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2012-ben úgy nyilatkozott, Oroszországban is szükség volna katonai magánvállalatokra, ez ugyanis lehetővé tenné, hogy Moszkva az orosz állam közvetlen részvétele nélkül képezhessen ki vele szövetséges haderőket külföldön. Látható tehát, hogy az orosz gondolkodásban nem az erőforrásbeli rugalmasság volt a fő szempont a PMC-k létrehozásában, hanem kezdettől fogva a tagadhatóság dominált.

Az első és a folytatás

Nem egészen egy évvel a Putyin-beszéd után már létre is jött az első orosz katonai magánvállalat, a Szlavjanszkij Korpusz (Szláv Hadtest) néven ismert, Hongkongban bejegyzett formáció, amelyet egy hosszú ideje létező, orosz kötődésű biztonsági cég, a Moran Security Group bázisán hoztak létre.

Lépj be a Körbe, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a körnek? Lépj be!

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt