Maruzsa: Milyen erkölcsi alapokon állnak azok a pedagógusok, akik nem tartják be a rájuk vonatkozó törvényeket?
2022 augusztus 31., 08:26
PSZ tanévnyitó: A kormány észrevette az oktatás gondjait, de inkább elfordította a fejét
Csütörtökön az eső miatt végül beltéren tartották a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szokásos tanévnyitóját, aminek a résztvevőit előzetesen arra kérték, hogy fekete esernyővel érkezzenek, hogy ezzel hívják fel a figyelmet az oktatás halasztást nem tűrő gondjaira.
A beszédeket Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke kezdte, aki visszaemlékezett arra, hogy az ő szülei milyen örömmel fogadták, amikor bejelentette, hogy tanár szeretne lenni, most viszont a pedagógusok beszélik le a gyerekeket arról, hogy ezt a szakmát válasszák.
„2019-ben azt az ígéretet tettük, hogy addig nem csukjuk be a fekete esernyőket, amíg a követeléseinket nem teljesítik. A kormány végre észrevette az oktatás gondjait, de inkább elfordította a fejét, ezért most itt állunk talpig gyászban a tanév első napján” - fogalmazott Szabó Zsuzsa.
A PSZ megfogalmazott egy kétoldalas kiáltványt, amelyet szeretnének eljuttatni többek között a nemzetközi sajtónak, az Európai Bizottságnak és az Európai Szakszervezet Szövetség Oktatási Bizottságának is.
A kiáltvány azzal indul, hogy „a magyar kormány évek óta nem ad érdemi választ szakmai követeléseinkre. Látszattárgyalásokat folytat valódi döntés nélkül!”
A kiáltványban felidézik, hogy a pedagógusok bére az OECD-tag uniós országok közül nálunk a legalacsonyabb, és az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 60 százalékát teszi ki. A PSZ ezért azt követeli, hogy a bérek érjék el a diplomás átlagbér legalább 90, majd 100 százalékát.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy ma egy pályakezdő tanár fizetése nem elég a megélhetéshez, és „a fizetésük nettóban egy 500 eurós bankjegy.” A kiáltvány szerint a kormány azt is tétlenül nézi, hogy az alacsony fizetések mellett az oktatásban dolgozók óraszáma, munkaterhe az egyik legmagasabb az Európai Unióban, ezért a tanárok nagy része kénytelen másod- és harmadállást vállalni.
A kiáltvány továbbá értékálló bérrendezést követeli azoknak, akik a pedagógusok munkáját segítik, ugyanis az ő bérük 2008 óta nem emelkedett.
„A magyar kormánynak nincs terve az egész országot sújtó tanárhiány megoldására. Csaknem 16 ezer pedagógus hiányzik a magyarországi óvodákból és iskolákból. Már az általános iskolák ötödében képesítés nélkül dolgoznak a pedagógusok, akik nem helyettesíthetik a szaktanárokat!” - írják.
A kiáltvány szerint ezzel pedig a magyar kormány sérti a gyerekek oktatáshoz való jogát, mivel nem szaktanár tanítja őket. Szintén a magyar kormányt teszik felelőssé a lemorzsolódás, a szegény és gazdag családok közötti szakadék növekedése miatt, és amiért egyre több gyerek inkább külföldre megy tanulni.
„A magyar kormány - látva a pedagógustársadalom elégedetlenségeit - hatalmi szóval korlátozta a sztrájkjogot, amely a munkavállalók alapvető joga. Előbb rendeletet, majd törvényt alkotott, Európában példátlan módon! Emiatt a hazai és nemzetközi fórumokhoz fordulunk!” - írja a kiáltvány.
A PSZ tanévnyitóján ezután felidézték, hogy a kormánytagok, többek között Orbán Viktor, Pintér Sándor, Gulyás Gergely és Kövér László hogyan ígértek béremelést a pedagógusoknak, ami a mai napig nem történt meg.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke azzal kezdte a beszédét, egy kis fehér sámlit rakott a mikrofon elé.
„Augusztus 30-án volt az utolsó kormánnyal folytatott sztrájkbizottsági tárgyalás. Ott azt mondták, hogy 2022. április óta még nem volt a kormánynak ideje megtárgyalni a sztrájkköveteléseket. De sikerült egy írásos nyilatkozatot átadniuk, amelyben erkölcsről, felelősségről próbálják kioktatni a szakszervezeti vezetőket” - kezdi Totyik Tamás.
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának levéléről a 444 is beszámolt, azt írta benne, hogy a polgári engedetlenség a hatályos jogban ismeretlen tiltakozási eszköz. „Alkalmazása felveti a kérdést, milyen erkölcsi alapokon állnak és tanítanak azok a pedagógusok, akik önmaguk sem tartják be a rájuk vonatkozó jogszabályokat.”
„Szeretném jelezni a kormánynak, hogy a levelet rossz címre küldte. Nem a szakszervezet szervezi a polgári engedetlenséget és más akciókat. És milyen alapon kérik számon ezt tőlünk, amikor ők a törvényt nem tartják be, nem biztosítják az alaptörvényben foglalt jogokat a gyerekeknek?” - tette fel a kérdést Totyik Tamás.
A PSZ alelnöke ezután a maga előtt lévő kis fehér székre mutatott.
„Arra kérünk minden tantestületet, hogy tegyék ki az itt látható kisszéket, sámlit az iskolában. Hátha egyszer megjelenik Novák Katalin, és ígéretéhez híven lekuporodik közénk, és meghallgatja a panaszainkat. Töltsön el 40 órát egy héten egy gyógypedagógussal, hátha utána elgondolkodna, hogy mit várnak és mit kérnek a pedagógusoktól” - mondja.
Novák Katalin köztársasági elnök a tanév első napján a szegedi Gemma Központba látogatott el, ahol súlyosan sérült gyerekek tanulnak. Szabó Zsuzsa szerint ez nem elég. Szerinte a köztársasági elnöknek nem vörös szőnyegen kellene bevonulni az iskola igazgatói irodájába, távol a gyerekzsivajtól, hanem egy egész napot kellene eltöltenie egy pedagógussal, onnantól kezdve, hogy megkapta és hazaadta a gyerekeket délután.
Totyik Tamás felszólította a pedagógusokat, hogy a magyar közoktatás napján, ami novemberben lesz, erkölcstan órán a diákoknak a demokrácia gyakorlásáról tanítsanak majd.
Arra is felszólította a tanárokat, hogy csak akkor dolgozzanak 40 órán felül, ha azt kifizetik nekik, ha pedig nem, akkor a szakszervezet bírósági úton fogja azt behajtani a munkáltatótól. Beszédét azzal zárta, hogy ha a jogszabályokat betartanák a tanárok, akkor a közoktatás már összeomlott volna.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.