Tanévnyitó diáktüntetés a tanárokért

Amikor felértek, még egyszer összefoglalták a magyar oktatási rendszer minden nyomorát, amivel meg is pecsételték őket.

Strbka Anna, a Diákok a Tanárokért elnökiségi tagja zárja le a tüntetés hivatalos részét. Megköszönte, hogy ennyien eljöttek, szerinte az erő a tömegben van, de az egyénekből áll, akik személyesen tapasztalják meg a rendszer hibáit. Az oktatás nem csak a tanárok problémája, még csak nem is a diákoké, hanem mindenkié, akiket bármennyire is foglalkoztat Magyarország és a magyar társadalom jövője. Arról már letett, hogy hamar lesz változás, talán majd a gyerekeik jó oktatást kapnak. Sztrájkra biztatta a tanárokat, mögöttük állnak ebben. Bár szomorú a helyzet, ez mégis egy ünnep, hogy ennyien kiálltak az oktatásért. Csak a növekvő elégedetlenség érhet el bármilyen változást.

Tóth András roma diák állt a színpadra. Azt mondja, hogy évek óta le akar érettségizni, de nem tud, mert a kormánytól nem kap támogatást, ezért dolgoznia kell.

Kezdi a rossz iskolai állapotok felsorolását Franta Ákos diákok, azzal folytatva, hogy ki ne ismerné az omló vakolatot, a kéréseket, hogy a szülők hozzanak be fénymásolópapírt, a rossz, de most még dráguló menzát is. A tantárgyak oktatása olyan, mint amikor a szüleik is koptatták az iskolapadot. Jó lenne, ha nem a szülőknek kellene finanszírozni a hiányosságokat az oktatásban. A kockás az új szexi - fejezte be.

mondja Czédly Mariann, a kőbányai engedtelenkedő pedagógusok összefogója. Elmélyülésre nincs idő, a diákoknak a ledarált tananyagot kell magukénak tenni, kreativitásra nincs lehetőség. Klímaválság idején elsőben nincs környezetismeret. Arra szólítja fel a tanárokat, hogy szüntessék be a munkát a tanárok, a diákok, a szülők és az ország érdekében, mert ez a kormány csak ebből fog érteni.

Aki tanárnak megy, nem a nyári szünet motiválja, ahogy a tűzoltókat sem az adrenalin. Szakmát választanak, nem egy biztos megélhetési forrás - mondta Havas-Kovács Dominika. Van olyan tanárismerőse, aki pultozik meg gyorsétteremben dolgozik, hogy meg tudjon élni, és rimánkodik, hogy egyetlen diákjával se kerüljön ilyenkor szembe.
Annyira irreális a terhelés, mert a 22 óra felett meg készülni kell az órákra, és dolgozatokat javítani, és nincs egy napja a saját családjára. Csak a hivatását szeretné tisztességgel végezni, de a rendszer egyszerűen nem engedi neki.