A tömegek jóindulatát és a személyes sikert keresőkkel I. János Pál alázatos szolgálatát állította szembe Ferenc pápa, aki az 1978-ban az egyházat 33 napig vezető pápát a Szent Péter téren avatta boldoggá.

Ferenc pápa azt mondta, a mosolygós pápaként ismert I. János Pál a „szép, nyugodt arcú, örömteli” egyházat képviselte, ami soha nem zárja be kapuit, és nem teszi rideggé a szíveket.

„Olyan egyházat, ami nem panaszkodásból él, nem táplál sértődöttséget és haragot, nem türelmetlen, nem mutat barátságtalan arcot, nem szenved a múlt iránti sóvárgásban, nem esik a hátrafele haladás tévedésébe” – sorolta Ferenc pápa. Az elődjét alázatos pásztornak nevezte, aki nem kötött kompromisszumot.

Ferenc pápa egy héttel a Vatikánban tartott bíborosi tanácskozás után az egyház aktuális szerepéről beszélt. Szerinte – ahogy I. János Pál idején történt, úgy ma is előfordul, hogy – személyes és társadalmi válsághelyzetben, amikor jobban hajlunk a haragra, vagy félünk a jövőnk fenyegetettségétől, sebezhetőbbekké válunk, és érzelmeink hullámzásának hatására arra bízzuk magunkat, aki merész ravaszsággal meg tudja lovagolni a helyzetet, kihasználva a társadalom félelmeit. „Megváltóként tűnik fel, miközben csak saját támogatottságára és hatalma növelésére törekszik, saját személye erősítésére, hogy képes legyen markában tartani az eseményeket” – mondta Ferenc pápa.

Szerinte előfordul, hogy az egyház „tökéletesnek tűnő arca” mögött is az egyéni érdek, a személyes hírnév keresése húzódhat, az a vágy, hogy ellenőrzés alatt tartsuk a dolgokat, teret, kiváltságokat és elismerést szerezzünk. „Ez történik ma a keresztények között, de ez nem Jézus stílusa, és nem lehet tanítványai és az egyháza stílusa. Ha valaki személyes érdekből követi Jézust, utat tévesztett” – mondta.

A pápa szerint Isten követése nem valamilyen fejedelmi udvarba való belépést, dicsmenetben való részvételt, életbiztosítást jelent, hanem a kereszt vállra vételét, embertársaink terheinek hordását és a másik iránti szeretetet.

A Szent Péter-bazilika előtti szabadtéri oltárnál bemutatott boldoggá avatás esős időben kezdődött, de a Vatikán adatai szerint így is 25 ezren voltak ott. Több zarándokcsoport érkezett Latin-Amerikából, ahol az egykori pápát kiemelt tisztelet övezi. A boldoggá avatáshoz elengedhetetlen csodatétel is Argentínában „történt”: Buenos Airesben 2011-ben állítólag egy I. János Pálhoz intézett ima segített gyógyuláshoz egy halálosan beteg kislányt (aki most a váratlan balesete miatt nem tudott részt venni a vatikáni szertartáson).

A mise elején ismertették Albino Luciani életét és erényeit. Kiállították ereklyéjét, ami egy 1956-ban kézzel írt feljegyzés a teológiai erényekről.

A szertartáson többek között részt vett Sergio Mattarella olasz államfő és Luca Zaia, Veneto kormányzója. Ferenc pápa – ahogyan elődje 1978-ban – békét sürgetett a mai világban, kiváltképpen a „mártír Ukrajnában”.

I. János Pál volt az utolsó olasz pápa, őt a lengyel II. János Pál, a német XVI. Benedek és az argentin Ferenc pápa követte. (MTI)