Augusztusban 15,6 százalékos lett az infláció, ami önmagában egészen riasztó, de az élelmiszerek ára 30,9 százalékkal emelkedett. A KSH számaiból is látszik, hogy a kormányzati kommunikáció ellenére ez nem háborús infláció, hiszen az inflációs görbe tavaly augusztusban indult meg felfelé. Ez egy nagyon meredek kaptató: tavaly augusztusban az élelmiszerek ára 3,7 százalékkal drágultak, januárban tartottunk 10 százaléknál, májusban elértük a 20 százalékot, idén augusztusra pedig már 30,9 százalékos a mutató.

Először a margarin ára drágult éves alapon legalább 60 százalékkal, a KSH számai szerint már júliusban 65,8 százalékos áremelkedést mutattak, de akkor még a többi termék 60 százalék alatt maradt. Az augusztusi kimutatásban viszont már csatlakozott a margarin mellé a sajt (61 százalék) és a kenyér (64,3 százalék), így jelenleg a margarin-sajt-kenyér trió húzza leginkább az élelmiszer-inflációt, de már a száraztészta is erősen zárkózik a maga 57,9 százalékos drágulásával.

A legnagyobb ugrás pedig a palackos gáz árában látszik: a júliusi 13 százalékról augusztusra 27,4 százalékra változott a mutató. Erről sokat lehetett olvasni: augusztus 8-tól vége a rezsicsökkentésnek a PB-gáz tekintetében is, és azután már csak drágább, egyben kevesebb gázt tartalmazó palackokat forgalmaz a Mol.

Miért pont a kenyér?