Ha igazuk lesz az elemzőknek, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden újabb 100 bázisponttal 11,75 százalékra emeli az alapkamatot, akkor magasabb lesz az alapkamat, mint a Gyurcsány Ferencről elnevezett korszak alatt bármikor, pedig abba beleesett a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság is. A jegybanki kamatemelés pedig nagyon valószínű, hiszen például Virág Barnabás, az MNB alelnöke szerint még korai arról beszélni, hogy az inflációs hegymenetnek a végén járnánk, legalább őszig, de inkább az év végéig ez a folyamat tartani fog, az élelmiszer- és energiaárak mellett számolni kell a súlyos aszályhelyzet okozta áremelkedéssel is.

Az MNB legutóbb július végén 100 bázisponttal 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, de a forint és az infláció azóta csak rosszabb lett. A tankönyvi leírás szerint az emelés hatására drágul a változó kamatozású és az új hitelek kamata, tehát elvileg kevesebben vesznek fel hitelt, ezért a gazdasági növekedés lassul. Épp ez lenne a jegybank célja: fékezné a túlfogyasztást az infláció elleni küzdelem jegyében, mert amíg túlkereslet van a piacon, addig az árak is nőnek.

Nem árt tudni, hogy 11,75 százalékos alapkamat (egészen pontosan 12 százalékos) legutóbb 2004 áprilisában volt, amikor még Medgyessy Péternek hívták a kormányfőt. 2008. októberben pedig a Simor András vezette monetáris tanács 300 bázisponttal 11,5 százalékosra emelte az alapkamatot, hogy megfékezze a forint és az állampapírok elleni spekulációt. De ez volt a csúcs, innen csorgott vissza az alapkamat 1 százalék alá 2020 nyarára, amikor az MNB elkezdte a kamatemelési ciklust, amit elvileg addig folytat, ameddig az inflációs kilátások nem stabilizálódnak.

Erre egyelőre nincs sok esély. "Várhatóan folytatódik a kamatok emelése, a szigorú hangvétel marad" - mondta a Portfolio.hu-nak Nyeste Orsolya. Az Erste Bank elemzője szerint az inflációs kockázatok továbbra is erőteljesen felfelé mutatnak, különösen aggasztó lehet a jegybank számára a maginfláció látványos gyorsulása, valamint az inflációs várakozások magas szinten ragadása. Emellett a forint állandósult erős volatilitása és kívánatosnál gyengébb szintje szintén a további monetáris szigor irányába mutat.

A forint augusztus közepe óta stabilan a 400 forintos euróárfolyam felett ingadozik, de már inkább a 410 forintos szint a jellemzőbb. A gyenge forintról már tavaly novemberben megírtuk, hogy például a budapesti szállodások és az állam profitálhat belőle. Mivel a televíziótól a banánig minden import, ezért az importőrnek a gyenge forintból kell behoznia a terméket. A költséget áremeléssel a fogyasztóra hárítja tovább. Magyarán: a gyenge forint inflációt okoz, így pedig nő az állam áfabevétele. Csak idén júliusban 723 milliárd forint folyt be általános forgalmi adóból, ami 26 százalékkal múlja felül a tavalyi mérleget.

A money.hu szakértői szerint mind az inflációs folyamatok, mind a forint árfolyamának elmúlt napokban tapasztalt mélyrepülése indokolttá teszi a kamatemelést. Ebben az esetben pedig szeptembertől a banki lakáshitel kamatok további emelkedésére lehet felkészülni. Az OTP-nél legutóbb az 5 éves kamatperiódus esetén 1, 10 éves kamatperiódus esetén pedig 0,75 százalékpont volt az emelés mértéke. A Bank360.hu kalkulációi alapján egy 20 millió forintos lakáshitel csaknem 10 millió forinttal többe kerül most, mint februárban.

A rendszerváltás utáni első tíz évben jellemzően 10 százalék felett – 10,25 és 28 között – mozgott az alapkamat, amely legelőször 2001 decemberében került 10 százalék alá.