Egy tervezetre hivatkozva vasárnap arról adott hírt a francia AFP hírügynökség, hogy már a jövő héten megtárgyalhatja az Európai Bizottság az újságírók és szerkesztőségek függetlenségét védelmezni hivatott új törvényjavaslatát.

A rendelet célja, hogy biztosítsa az egyes szerkesztőségek szerkesztői függetlenségét a politikai hatalomtól és nagyvállalatoktól, és átláthatósági követelményeket írjon elő a tagállamok számára a médiatulajdonlással kapcsolatban.

A rendelet lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy a szabályok be nem tartása esetén eljárást kezdeményezzen egyes tagállamok ellen az európai bíróságok előtt.

A kezdeményezés egyik motorja a cseh Věra Jourová, a Bizottság alelnöke, aki többször is kifejezte elégedetlenségét, amiért a Bizottságnak nincs érdemi mozgástere a médiaszektorok szabályzásában.

Az AFP külön említi Magyarország és a 2018-ban létrehozott Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány példáját, amivel az európai versenyszabályok idáig nem tudtak mit kezdeni, jóllehet nyilvánvalóan és brutálisan eltorzítják a magyar médiapiaci viszonyokat.

A Bizottság azt szeretné, ha minden tagállamnak kötelessége lenne értékelni a médiapiaci koncentrációt a pluralizmusra és a szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatásuk szempontjából, bizonyos számú kritérium alapján.

A tervezet szól egy új európai médiatanács felállításáról is, amely egy intézményben tömörítené az egyes tagállamok szabályozó hatóságainak képviselőit.

A „szupertanács” minden olyan esetben véleményt és ajánlásokat fogalmazna meg, ha egyes nemzeti piacokon bizonyos fuzionálások vagy politikai beavatkozás útján túlzott médiakoncentráció valósulna meg.

A szöveg - a Pegasus-botrány nyomán - kitér a forrásvédelem biztosításának fontosságára, tiltja a kémkedést az újságírók és családtagjaik elleni megfigyelést - azzal a megengedéssel, hogy bizonyos körülírt helyzetekben ezek „nemzetbiztonsági szempontból” indokoltak lehetnek. (A megfigyelések Lengyelországban, Magyarországon és Görögországban is érintettek újságírókat.)

De a rendelet szól a közszolgálati médiáról is, ahol szükségesnek tartja, hogy minden esetben transzparens és megkülönböztetéstől mentes eljárások útján történjenek meg az intézményi vezetők kinevezései.

Szlovén példára hivatkozva a jelentés szól arról is, hogy a közmédia finanszírozását stabilan biztosítani kell. (2021-ben a volt szlovén miniszterelnök, Janez Jansa hónapokon át megvonta a pénzeket az STA nemzeti sajtóügynökségtől, mert nem értett egyet a szerkesztési irányelvekkel.)

Az állami reklámok tekintetében szintén átláthatóságra van szükség a Bizottság szerint: a hatóságoknak nyilvánosságra kell hozniuk a költött összegeket és az ebből részesülő médiumokat. A tervezet szerint a nyilvánosságnak továbbá hozzá kell férnie az egyes médiumok tulajdonosainak nevéhez.

Az európai lapkiadók ellenzik a kezdeményezést: az Európai Magazinmédia Szövetség (EMMA) és az Európai Lapkiadók Szövetsége (ENPA) szerint a tervezet sértheti a befektetés és a vállalkozás szabadságát is, és nem indokolt a médiaszabályozás európai szintű harmonizálása.

Věra Jourová azt nyilatkozta: kemény harcra számít, főleg azokkal a tagállamokkal szemben, akik azt mondják majd, hogy a Bizottság el akarja kobozni a hatalmukat, továbbá azokkal az oligarchikus médiatulajdonosokkal, akik uralják ezeket a piacokat. (AFP)