Kezdd el időben a felkészülést az őszi hónapokra!

Az őszi hónapok beköszöntével sok embernek okoz gondot a dolgos hétköznapokba való visszazökkenés. Sokak számára ez inkább az elmúlás évszaka, pedig valójában az újjáéledés első lépése. A hűvösebb idő beköszöntével egyre inkább otthonmaradásra kényszerülünk, ami segít abban, hogy több időt fordítsunk magunkra. Ahogy a fák lehullajtják ősszel leveleiket, hogy felkészüljenek a későbbi megújulásra, úgy érdemes nekünk is elhagyni pár régi szokásunkat.

Észre sem vesszük, csupán pár hét és újra beköszönt az ősz, sárga színbe fordulnak a lehulló falevelek, az esték egyre hűvösebbek lesznek és hamarabb is sötétedik. A legtöbbünk számára a nyaralások és a nyári lazább munkarend után újra sűrűsödnek a feladatok, sőt, gyakran a munkahelyi elvárások is megnövekednek, ami azt jelenti, hogy viszonylag rövid idő alatt jelentős szellemi-fizikai terheléshez kell alkalmazkodnunk. Kevesebb gyümölcs kerül az asztalra, egyre kevesebb időt töltünk a szabad levegőn és a testmozgás is háttérbe szorul. Pedig pont most, ősszel kellene összegyűjtenünk és elraktároznunk azokat az energiákat, amelyek felkészítik szervezetünket a télre, hogy energiakészleteink kitartsanak egészen tavaszig.

Éppen ezért, amíg lehet, használjuk ki az évszak kínálta lehetőségeket, igyekezzünk sok friss idénygyümölcsöt fogyasztani. Ne szegje kedvünket, ha kissé beborul az idő, kocogjunk, sétáljunk ilyenkor is bátran. A hétvégéket töltsük szabad levegőn, például túrázással, amelyre az őszi időjárás is kiválóan alkalmas. Fordítsunk figyelmet a kellő alvásmennyiségre (próbáljunk napi 7-8 órát aludni) és az elegendő folyadékbevitelre (minimum napi 2 liter). Figyeljünk oda egyéb hétköznapi szokásainkra is, amik kihatással lehetnek az életünkre, mint például a dohányzás, amit ideje újra gondolnunk – nem csak saját magunk, de a környezetünk érdekében is. Ennek első legfontosabb lépése a hiteles, megfelelő helyről történő tájékozódás.

A már mindenki számára ismeretes kockázati tényezők tudatában is, több mint egy milliárdan dohányoznak világszerte. A helyzet hazánkban sem jobb: Magyarország lakosságának körülbelül egynegyede, azaz több mint kétmillió ember fogyaszt rendszeresen valamilyen dohányterméket. Vagyis a dohányzás társadalmi jelentőségű kérdéskör, amely mindenkit érint, dohányzókat és nem dohányzókat egyaránt, így megkerülhetetlen, hogy beszéljünk e káros szokás ártalomcsökkentési lehetőségeiről.

A cigaretta égése során keletkező füstben több ezer vegyi anyag van, amelyek közül az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) 93-ról megállapította, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. A cigarettafüst ráadásul nem csak a dohányosokra, hanem környezetükre is káros, tehát szinte mindenki ki van téve a cigarettafüst okozta ártalmaknak.

Épp ezért a legjobb, ha eleve el sem kezdjük a dohányzást, így tudjuk a legjobban megvédeni saját magunk és szeretteink egészségét. Ha már dohányzunk, akkor törekedni kell arra, hogy mihamarabb abbahagyjuk ezt a káros szokást, hiszen hosszú távon csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetőek 100 százalékban a dohányzás ártalmai. Aki le szeretne szokni a dohányzásról, azt mindenben támogatni kell, és fontos tudni, hogy már az első dohányzásmentes naptól jelentősen csökkennek a kockázatok. Ugyanakkor vannak olyan felnőtt dohányosok, akik valamiért mégsem szoknak le. Nekik érdemes tájékozódniuk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről.

Ma már léteznek a cigarettánál akár 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó füstmentes alternatívák, amelyek a hagyományos dohánytermékeknél lényegesen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak azon felnőttek számára, akik nem szoknak le. Míg az ismert károsanyagnak való kitettség csökkenése – különböző mértékben – az egyes a füstmentes technológiáknál bizonyított, addig arról, hogy ez egyben a dohányzás okozta betegségek kockázatát csökkenti-e és ha igen milyen mértékben, még folynak a hosszú távú kutatások.

A hasonló elven működő technológiákon belül is nagy működésbeli különbségek lehetnek, a különböző technológiákra való áttéréssel pedig különböző fokú, relatív ártalomcsökkentés érhető el, azonban ezen technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak például nikotint. A tudomány jelenlegi állása bár nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos megbetegedések kialakulásáért, a nikotin sem veszélytelen. A nikotin is káros az egészségre: függőséget okoz, és egyéb káros egészségügyi hatásai között például megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást.

Egy dolog azonban biztos: a dohányzás minden formája káros, ezért a dohányzás ártalmait kizárólag csak úgy kerülhetjük el, ha véglegesen felhagyunk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásával, azaz, ha el sem kezdünk dohányozni, vagy ha már rászoktunk, akkor pedig minél hamarabb leszokunk róla.

^{A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.}