2021 elejére eljutottunk oda, hogy a különböző üzleti szektorok és gazdasági ágazatok fejlődését – legyen szó autóiparról, energiaiparról, környezetvédelemről, gasztronómiáról vagy egy olyan hétköznapi szokásunkról, mint a dohányzás – az ártalomcsökkentés iránti társadalmi igény mozgatja.
Beszélgetés Varga Dániellel, a Köztes Átmenetek Nonprofit Kft. szakmai vezetőjével, élőben a Drogriporter Cafén
Amikor a jövőről esik szó, rendszerint a Mars kolonizálása vagy a mesterséges intelligencia térhódítása a fő téma a klímaválság után. Logikus és helyes, hogy globális léptékekben gondolkodunk, hiszen felelősséggel tartozunk egymásért, de arról is kell beszélni, hogy az átlagember egymagában mit tehet azért, hogy a saját és környezete jövője élhető legyen.
Olvasónknak a metadon segítségével sikerült rendbe tenni az életét, de aztán szigorítottak a programon, és most minden veszélybe került.
Az új technológiák átalakítják az életünket
Figyeljünk az ártalomcsökkentésre a nyaralás alatt is!
A magyar kormány drogstratégiája tönkrevágta a szerhasználók ellátórendszerét. A drogellenes ideológiának köszönhetően gyakorlatilag megszűntek az ártalomcsökkentő helyek, több lett a rendőri túlkapás. Az iskolák magukra maradtak, prevenció nincs.
Köztudott, hogy a cigarettázás káros az egészségre. Az már nem ennyire nyilvánvaló, hogy a cigaretta égése során keletkező füstben lévő anyagok a dohányzással kapcsolatos betegségek elsődleges okozói, amelyek nem csak a dohányzók egészségére, hanem a környezetükben lévő nemdohányzókéra is károsak. Az ártalomcsökkentés tehát a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentései szerint ma több mint egymilliárd ember dohányzik a világon, és ez a szám – a népességnövekedési előrejelzésekre figyelemmel – 2025-ben is hasonlóan alakul majd. Tehetünk-e valamit azért, hogy a dohányzással kapcsolatos ártalmakat csökkentsük?
És ehhez már egy nemzetközi mikrofon is elég nekik.
Május végén tartotta az International Society for the Study of Drug Policy (ISSDP) nagy, éves konferenciáját. Olvassátok Csák Róbert magyar kutató beszámolóját!
Azok a szülők, akik azt hiszik, hogy a fesztiválokon, szórakozóhelyeken folytatott rendőri razziák biztonságosabbá teszik a gyermekeik szórakozását, azok nagyot tévednek. Az újabb társadalomtudományi kutatások egyre több bizonyítékot szolgáltatnak ennek az ellenkezőjéről.
A Drogriporter videóra vette és a Facebook oldalán élőben közvetítette a Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) 2019. február 28-ki konferenciáját. Ezeket a videókat láthatjátok alább!
Hiába hagyta jóvá a főpolgármester, hiába egyeztettek róla hónapok óta pártok és civilek - a Fidesz az utolsó pillanatban megfúrta a fővárosi drogbizottságot. Helyette Tarlós vezetésével megalakul a Fővárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum.
Az EU Kábítószerügyi Civil Fórumának (CSFD) kutatása szerint Magyarország nem jól teljesít. A jelentés arra sürgeti a tagállamokat, hogy teljesítsék az ígéreteiket és biztosítsák a hozzáférést az életmentő drogmegelőző, drogterápiás és ártalomcsökkentő szolgáltatásokhoz.
Miközben Magyarországon a tűcsere programok sorra zárnak be és a hepatitis C fertőzések száma háromszor magasabb, mint nyolc éve, egy nagyszabású brit vizsgálat most ismét igazolta, hogy a tűcserék költséghatékony módszerek a vírus terjedésének megakadályozásában.
Vajon mennyire könnyű steril tűhöz jutni ma egy drogokat fogyasztó fiatalnak Budapesten? Léna személyes beszámolója következik.
Bár az ENSZ 2016-ban előírta, hogy a drogfogyasztókat támogatni és nem büntetni kell, sajnos a valóságban ennek az ellenkezője történik. Ezt a beszédet az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának bécsi ülésén mondtam el 2018. november 8-án (angol eredeti itt).
Hogyan alakítják a kulturális attitűdök, a politikai környezet és az adományozói elvárások az ártalomcsökkentést - és hogyan térítik el az eredeti, mozgalmi küldetésétől. Egy eredetileg angolul írt cikkünk magyar fordítása.
Fehéroroszországot sokáig úgy emlegették, mint "Európa utolsó diktatúráját". Bár a demokrácia azóta sok más országban, így nálunk is hanyatlásnak indult, Fehéroroszország még mindig elrettentő példa lehet számunkra, hogy hová vezethet, ha az emberek lemondanak a szabadságukról. Európában még mindig itt dühöng a legszigorúbb drogellenes háború. Bátor fiatalok egy csoportja megelégelte ezt, és ellenállásba lendültek. Harcukhoz azokban az anyákban találtak szövetségesekre, akik éhségsztrájkkal tiltakoztak a gyerekeik ellen folyó háború miatt. Olvasd el interjúnkat Piotr Markiełaŭ-val, egy fiatal aktivistával!
A Drogriporter online kutatása szerint a hazai középiskolákban komoly gondok vannak a drogmegelőzéssel: főleg rendőrök tartanak foglalkozásokat, még mindig főleg idejét múlt módszerekkel, az elrettentésre összpontosítva, és hiányzik a bizalmi légkör.
Ha népszerű drogmegmondóember akarsz lenni Magyarországon, akkor észben kell tartanod néhány alapszabályt.
Árnyékjelentést készítettek civilek az állami drogpolitikáról. A prevenció szorul vissza, miközben látni, hogy a túlzott szankciók egyáltalán nem javítanak a helyzeten.
Ha a közvéleménykutatások ellenére elég polgár szavaz a NER leváltására, egy új kormánykoalíciónak kezdenie kell valamit a drogpolitikával is. Ha mást nem, akkor el kell kezdeni a romok eltakarítását.
A Magyar Addiktológiai Társaság siófoki konferenciáján megismerhettük a legújabb drogfogyasztási trendeket és az ellátórendszerrel kapcsolatos problémákat. Íme néhány érdekes tanulság!
Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) felhívást tesz közzé a Bayer István Díj és a Veres Ilona Díj jelölésére. Határidő: 2017. november 10.
600 millió forintot fog költeni az állam az alacsony kockázati csoportnak számító egészségügyi dolgozók hepatitis szűrésére, miközben az igazán veszélyeztett csoport, a drogfogyasztók körében nincs megelőzés, szűrés és kezelés. Többek között ez derült ki a Drogriporter Filmklub beszélgetésén.
Az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában beszélgettünk a Hős utca környékén kialakult áldatlan helyzetről.
A túladagolásokról és új szuperdrogról megjelent hírek mögé néztünk. Nyomort, kilátástalanságot, önfeláldozó civileket és állami mulasztásokat találtunk.
Az Európai Unió még 2013-ban fogadta el a drogstratégiáját, amely 2020-ig fogalmazott meg hosszú távú célkitűzéseket. Ezeket fordítják le rövidtávú, hároméves cselekvésekre az akciótervek, amelyek közül a másodikat (2017-20) éppen most tette közzé az Európai Bizottság. Mint a Bizottság negyvenhárom szakemberből álló civil fórumának egyik vezetője, tanácsadóként én is részt vettem az előkészítésében, így volt rálátásom az egész folyamatra.
Ma a drogellenes világnap alkalmából a minisztérium által díjazott 14 személyből mindössze három dolgozik az egészségügyi vagy szociális ellátás terén, a díjazottak többsége rendőr. Az üzenet világos: a kormány alapvetően rendészeti problémát lát a drogjelenségben. Szükség lenne egy alternatív díjra.
A rendőrséggel kötött megállapodás alapján a drogokat átadó bulizóknak nem kell tartaniuk felelősségrevonástól. Igaz, a bevizsgált kábítószert se kaphatják vissza.
A jó hír, hogy az elmúlt évek legjelentősebb fejlesztései zaljanak a hazai addiktológiai ellátórendszerben. A rossz hír, hogy az EU-s fejlesztési pénzek stratégiai tervezés és szakmai egyeztetés hiányában nem mindig úgy és oda kerülnek elosztásra, ahogyan és ahová kellene.
Bár a heroin visszaszorult a hazai drogpiacról, nyugtalanító hírek érkeznek olyan új ópioid dizájner drogok megjelenéséről, amelyek olcsóbbak és potensebbek a heroinnál.
Felvilágosító filmek, úgy, ahogy még biztos nem láttad őket. Szigorúan tudományos célból.
Miközben a legújabb adatok szerint tovább nőtt a hepatitis C fertőzések száma, Rétvári államtitkár a parlamentben kijelentette, hogy a kormány "szakított" a tűcserével - azzal a programmal, ami a nemzetközi szakirodalom szerint egyedül képes a járvány megállítására. Azzal takarózik, hogy a kormány az ártalomcsökkentés helyett a felépülést támogatja, ez az érv azonban teljesen hamis. Olvass tovább, hogy megtudd, miért!
Október 18-án ülésezett a Kábítószerügyi Tanács, ami egyeztetési pontot biztosít drogterület civil szervezetei és az az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) között.
Milyen is a mai magyar drogszcéna? Ezt a kérdés sokszor teszik fel az újságírók. Egyesek csak arra kíváncsiak, hogy hányan is fogyasztanak illegális szereket Magyarországon - pedig ennek a számnak önmagában vajmi kevés jelentősége van. A többség ennél többre kíváncsi: milyenek is “a drogosok”, mit fogyasztanak, milyen az életük, milyen károkat okoz nekik a drogfogyasztás? Ahány szakembernek, aktivistának teszik fel ezt a kérdést, annyi választ fognak kapni. És ez nem feltétenül azért van, mert az egyik tudása, tapasztalata kevesebbet ér a másikénál, hanem mert más merítésből származik.
A BalatonSound fesztiválon meghalt egy lány. Pedig nem kellett volna meghalnia, ha tisztában van azzal, hogy a túl kevés vagy a túl sok víz jóval veszélyesebb, mint az Ecstasy maga. Kevesebb víz és egy kis sós ropi megmenthette volna az életét.
Egy új kutatás szerint a dizájner drogok, különösen a herbálként árult szintifű már népszerűbb a hátrányos helyzetű településeken, mint maga a természetes marihuána. Időzített bombán ülünk.
Nem azzal védjük meg az ifjúságot, ha eltúlozzuk egy szer hatásait. Az elrettentő ferdítések helyett hiteles tájékoztatásra, illetve az okok és megoldások feltérképezésére van szükség.
Obama elnök éppen Orbán látogatása idején jelentette be, hogy véget vet a drogellenes háborúnak, és helyette 94 millió dollárt fektet megelőzésbe, kezelésbe és ártalomcsökkentésbe. Húsz év alatt az Orbán által egykor példaképnek nyilvánított amerikai drogpolitika gyökeresen átalakult - sajnos eközben a magyar kormány hozzáállása mintha megragadt volna a múltban.
A Nemzeti Drog Fókuszpont november 2-án nyilvánosságra hozott éves kábítószer-jelentéséből számos érdekes trendre felfigyelhetünk - feltéve, ha képesek vagyunk olvasni a sorok között is. 10 trendet emelünk ki, amelyekből kiderül, hogy a 2020-ra drogmentes Magyarországot álmodó nemzeti drogellenes stratégia megvalósulása finoman szólva kétséges.
Ráadásul még az utcán eldobált fecskendők számát is csökkentették, méghozzá 80%-al. A dán példa bizonyítja a Szoba a Nyolcban kampányunk igazát: az utcai drogfogyasztást nem tűcsere-bezárásokkal lehet eredményesen visszaszorítani. Kocsis Máté figyelmébe!
Az egyik legrégibb legalizációért küzdő amerikai szervezet, a NORML aktivistájának tanácsai a felelősségteljes fűfogyasztáshoz - avagy változtassuk meg a társadalomban a kannabisz-fogyasztókról élő sztereotip képet!
A 2000-es évek elején azt gondoltuk, hogy véget értek azok az idők, amikor a tűcsere programoknak a puszta létezésükért kell küzdeniük. Tévedtünk. Újra eljöttek a 90-es évek. Nézd meg az alábbi videónkat a 13. kerületi tűcsere program bezárásáról!
Az eseménydús 2014-es év újabb mélypontot hozott a hazai drogpolitikában: a nemzeti drogstratégia megvalósítása helyett a demagógia ült diadalt, az ország legnagyobb tűcsere programjának bezárásától a rendőrségi drogprevención keresztül az iskolai drogtesztelés ötletéig. Évértékelő és esélylatolgatás a Drogriporteren!
Megírtuk, hogy egy szcientológia-közeli személyt neveztek ki koordinátornak Kocsis önkormányzatába. Egy testületi ülésen pedig megkaptuk, hogy a tűcsere kliensei vagyunk. Innen már csak egy lépés a drogszűrés.
Amszterdamban kokainnak álcázott heroin okoz súlyos problémát. A hatóságok pedig példaértékűen járnak el.
Napok óta arról lehet hallani a médiában, hogy Magyarországot is elérte a “húsevő” drog, a rejtélyes krokodil. Valójában minden jel arra utal, hogy a hír kamu – teljesen más miatt kellene aggódnunk.