Tudatostól a természetesig

Bolygónk erőforrásai végesek. Egyre többen tudatosítják magukban ezt a tényt, és próbálnak meg tenni azért, hogy a lehető leginkább visszaszorítsák a környezeti ártalmakat és így kevésbé terheljék a környezetüket. Sokan viszont meg se próbálják, mert tehetetlennek érzik magukat és nem tudnak, vagy nem akarnak lemondani a környezetre és magukra ártalmas szokásaikról, noha tisztában vannak a várható következményekkel. Pedig nem mindig van szükség hatalmas áldozatokra, hiszen már az is jelentős előrelépés, ha tájékozódnak, és megteszik a mindennapokban az első apró változtatásokat.

Kézenfekvő vagy zseniális?

A ’80-as években egy neves New York-i színház egy magyar származású, nyugdíjas gépészmérnököt(!) kért fel energiatakarékossági tanácsadónak. Ő két este előadás után bent maradt a színházban, megírta a jelentését, amit rögtön el is fogadtak és rövid időn belül 30%-kal kisebb lett a villanyszámla. Ez a megdöbbentő eredmény annak volt köszönhető, hogy addig a színház dolgozói egész éjszakára égve hagyták a lámpákat, mert így szokták meg akkor, amikor még fillérekbe került az áram. A mérnök tehát azt javasolta, hogy kötelezzék az alkalmazottakat, hogy aki utolsónak megy ki egy helyiségből, kapcsolja le maga után a villanyt.

Sokunknak ez teljesen természetes: ha kimegyünk a szobából, lekapcsoljuk a villanyt. Nem csak azért, hogy spóroljunk, hanem mert így neveltek. Általában nem gondolunk bele, amikor a kapcsolóhoz nyúlunk, egyszerűen természetes. A színház munkatársainak viszont tudatosan, a munkaköri leírásukba foglalt módon kellett lekapcsolniuk maguk után a lámpákat. Több mint valószínű, hogy ezt a remek ötletet otthon is alkalmazni kezdték, és a gyerekeik már ebben a szellemben nőttek fel.

Mindennapi megoldások

Nyilvánvaló, hogy kívülről nézve könnyebb észrevenni az ilyen, mások számára teljesen hétköznapi és ésszerű lehetőségeket. Megpróbálhatjuk így, egy külső szemszögből végiggondolni a napi rutinunkat és megkeresni azokat a pontokat, ahol van lehetőség a racionalizálásra, a komfortról való lemondás nélkül. Gyors zuhanyzás, a kádban ázás helyett. Nem lesz horribilis különbség a számlán a hónap végén, de lesz. Hosszú évek után persze egyre több, de nem ez a legfontosabb, hanem a hozzáállás. Semmiről sem kell lemondani, nem áldozatokat kell hozni, „csak” átgondolni és úgy átalakítani a szokásainkat, hogy kevésbé terheljük a környezetünket. Először tudatosan, aztán már reflexszerűen, magától értetődően.

Információt megbízható forrásból

A rutinos autóvezetők rögtön gyanakodni kezdenek, ha egy korábban ismeretlen gyártó 1000 km hatótávolságú, 10 perc alatt 80%-ra feltölthető akkumulátorú szuperzöld villanyautót ígér, szemtelenül olcsón. Megnézi a forrást, és legyint egyet.

Viszont, ha olyan nemzetközileg elismert szakmai szervezet, mint az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala teszi közzé az állásfoglalását, arra már érdemes odafigyelni. Na persze nem azoknak, akik autóvásárláson gondolkodnak, de azoknak a felnőtt dohányosoknak mindenképp, akik csökkentenék a dohányzás ártalmait, és tennének valamit önmaguk, és környezetük érdekében. Számos más nemzetközi szervezet mellett az FDA is felhívta a figyelmet arra, hogy nem elsősorban a nikotin, hanem az égés és az égés során felszabaduló füstben és kátrányban lévő káros anyagok a dohányzással összefüggő betegségek legfőbb okozói. Egy cigaretta meggyújtását követően a füstben több mint hétezer vegyi anyag keletkezik és ezek jó része bejut a dohányos szervezetébe. Ezek közül az FDA 93-at károsnak vagy potenciálisan károsnak minősített. A cigaretta égése során keletkező füstben lévő káros anyagok azonban nemcsak a dohányzó emberre, hanem a környezetére nézve is károsak.

Persze az ideális megoldás az lenne, ha az emberek egyáltalán el sem kezdenének dohányozni, hisz a dohányzás ártalmait úgy kerülhetjük el, ha nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú terméket. Cigarettázáskor a dohányosok nem csak saját magukat, de a környezetükben lévőket is veszélynek teszik ki. A füstben keletkezett káros anyagok számukra is ártalmasak. Dohányzás esetén pedig igyekezni kell minél hamarabb leszokni róla, ugyanis a leszokással egyértelműen csökken a megbetegedések valószínűsége. Ráadásul így nemcsak a dohányosok, de a környezetükben lévők – szeretteik, barátok és kollégák – sincsenek kockázatnak kitéve. Ezért, ha már valaki dohányzik, azzal tud a legtöbbet tenni a saját és mások egészségéért, ha minél hamarabb felhagy ezzel a káros szokásával.. Vannak azonban sajnos olyanok is, akik valamiért mégsem szoknak le.

Hogyan csökkenthetők az ártalmak azon felnőtt dohányzók számára, akik nem szoknak le a dohányzásról?

Ezek a felnőtt dohányosok ma már tájékozódhatnak a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó füstmentes technológiákról, amelyek révén csökkenthetik a szervezetüket és a környezetüket érő ártalmaknak való kitettséget. Ezekben a füstmentes technológiákban közös, hogy égés és füst nélkül működnek, így kevesebbet szabadíthatnak fel a cigarettázás során keletkező káros anyagokból, vagyis a hagyományos cigarettához képest nemcsak a dohányos, hanem a környezete is kevesebbet szívhat be ezekből. Azonban ezek sem kockázatmentesek, mivel tartalmaznak például nikotint, ami függőséget okoz, és egyéb negatív hatásai mellet megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, továbbá fejfájást, szédülést okozhat

A füstmentes technológiáknak több fajtája létezik. Ilyen például az e-cigaretta, ami nikotinpárát képez a tartályában lévő, nikotintartalmú folyadék hevítésével. Működési elvét tekintve ez lehet nyílt vagy zárt rendszerű. A dohányhevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti fel a dohányt, hogy dohány- és nikotinpára szabaduljon fel, de még ne történjen égés, így füst se képződjön. Ismeretes még a nikotinsóval működő technológia, mely esetében kémiai reakció eredményeként keletkezik nikotinpára. Persze számos más technológia is létezik, van olyan, ahol nem keletkezik csikk sem, és van olyan eszköz is, ami az életciklusa végén szétszedhető, és újrahasznosítható. A közös jellemző, hogy az alkalmazásuk során nincs égés, így nem keletkezik füst sem, azonban hosszútávú hatásukat egyelőre még vizsgálják.

Döntés és felelősség

Persze a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha valaki el sem kezd dohányozni! Ha már dohányzik, akkor úgy csökkentheti a leghatékonyabban az ártalmakat, ha teljesen abbahagyja a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztását. Viszont, ha nem szokik le, dönthet úgy, hogy átgondolja és átformálja a szokásait, mind önmaga, mind pedig a környezete érdekében, mint ahogy a zseniális magyar származású gépészmérnök átformálta a színházi dolgozók gondolkodását és ezzel rengeteg energiát megtakarított. Apró lépés, de nagyon hasznos nemcsak a dohányzó és környezete, hanem a bolygónk szempontjából is.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült.