A napi közlekedés mellett az otthon, a háztartás működése a legnagyobb környezethasználat egy átlagember életében. Fűtünk, világítunk, háztartási gépeket üzemeltetünk – mindez jelentős energiafogyasztással és ökológiai lábnyommal jár.

A dohányzás káros hatásairól valószínűleg már mindenki hallott, de a pontos okait vélhetően kevesen tudják.

Vape-elni viszont továbbra is lehet.

Az őszi hónapok beköszöntével sok embernek okoz gondot a dolgos hétköznapokba való visszazökkenés. Sokak számára ez inkább az elmúlás évszaka, pedig valójában az újjáéledés első lépése.

Minden emberi tevékenység hatással van a környezetre – minden, amit csinálunk, környezeti erőforrások felhasználásával, különféle melléktermékek környezetbe juttatásával jár.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának jelentése szerint szemétbe kerül a világszerte eladott élelmiszerek 17%-a, ami 931 millió tonna élelmiszerhulladékot jelent évente. A Földön tehát minden egyes emberre 121 kilogramm kidobott élelmiszer jut.

Bolygónk erőforrásai végesek. Egyre többen tudatosítják magukban ezt a tényt, és próbálnak meg tenni azért, hogy a lehető leginkább visszaszorítsák a környezeti ártalmakat és így kevésbé terheljék a környezetüket.

Amikor a jövőről esik szó, rendszerint a Mars kolonizálása vagy a mesterséges intelligencia térhódítása a fő téma a klímaválság után. Logikus és helyes, hogy globális léptékekben gondolkodunk, hiszen felelősséggel tartozunk egymásért, de arról is kell beszélni, hogy az átlagember egymagában mit tehet azért, hogy a saját és környezete jövője élhető legyen.