„Az árrés nem profit” – írja pénteki közleményében az Országos Kereskedelmi Szövetég (OKSZ) a bevezetett árréskorlátozással kapcsolatban. Az élelmiszer-infláció a vártnál sokkal rosszabb, 7 százalékos volt az elmúlt hónapban, erre válaszul a kormány hétfőtől tízszázalékos árrést vezet be harminc alapvető élelmiszerre.

„Az OKSZ nemzetközi élelmiszerkiskereskedői az árrésből fizetik meg:

• közel 50 ezer magyar munkatársuk áldozatos munkáját;
• a piaci áron fizetett rezsit;
• a közterheket;
• az adókat, mint például a forgalom után fizetett 4,5 százalékos kiskereskedelmi adót”.

Azt írják, utóbbi megközelíti a 300 milliárd forintot. A kereskedők ebből az árakba és akciókba tudnának fektetni, hogy könnyítsenek a magyar családok terhein, ehelyett azt be kell fizessék a költségvetésbe.

„A kereskedők nem nyerészkednek, többségük ma már évek óta veszteséges, vagy egyre csökkenő, szerény nyereséget termel. Ezzel szemben az élelmiszergyártók meghatározó része a korábbi években is kiemelkedő nyereségeket könyvelhetett el, akikre az árrésstop szabályozás nem vonatkozik” – írták.

A szervet állítása szerint a legolcsóbb 1,5 százalékos UHT tej fogyasztói ára az online árfigyelő adatai alapján 315 forint körül alakul és nem 550-600 forint, a tojás, a vaj és a tejföl árrése pedig jóval alacsonyabb a médiában megjelenteknél. A hat nemzetközi kiskereskedőnél januárban az árrés: a tojás esetében 10 százalék, a vaj esetében 11 százalék, a tejföl esetében 16 százalék körül volt átlagosan.

Az árrésstop növekvő importra kényszeríti a kereskedőket, írja az OKSZ, ahogy azt is, hogy ezáltal nehéz helyzetbe hozza a magyar mezőgazdaság szereplőit. „Az összes élelmiszerre vonatkozó árrés szabályozás a rendszerváltás utáni modern kiskereskedelem végét jelentheti: nem lesz választék, nem lesz verseny, nem lesznek akciók”.

A szabályozás az OKSZ szerint több problémát is felvet, egyrészt a beszállítóknak nem kell osztozniuk az infláció elleni küzdelem terhein, pedig nélkülük az árak nem fognak csökkenni, másrészt azokban az országokban, ahol létezik árrésszabályozás, ott a beszállítókra és termelőkre is érvényes, mint például Szerbiában és Romániában.

„Az árszabályozási tervek kapcsán az OKSZ többször kért versenyjogi garanciát arra, hogy az önkéntes árszabályozást a szereplők egyeztetni tudják egymással, de ilyen garanciát nem kaptak. Az Országos Kereskedelmi Szövetség az együttműködés pártján áll. Ennek kapcsán pedig továbbra is nyitott a kormányzattal és más szövetségekkel a szakmai párbeszédre, melynek végső célja a magyar családok támogatása mindenkor” – zárták a közleményt.

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta, a többi termék árát is nézni fogják, pont azért, hogy ne ezeken kompenzáljanak a kereskedők. Gulyásék nem háborúzni akarnak a boltokkal, de azt mondta, nem riadnak vissza szigorúbb szabályoktól sem.