Mivel Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint erősen nőni fog a munkanélküliség, ráadásul nincs elég pénz a munkahelyek megőrzésére a költségvetésben, ezért megnéztük, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint melyik településen volt a legrosszabb a munkaügyi helyzet augusztusban.

A statisztika szerint a Nógrád megyei Endrefalván van arányaiban a legtöbb álláskereső az egész országban. A 765 munkaképes korú közül 290 ember nem dolgozik, tehát 37,9 százalékos a munkanélküliség. Az áprilisi választások idején kicsivel még jobb is volt a helyzet a községben, hiszen a 765 emberből 286-nak nem volt munkája. A falu mindig is a vonatkozó lista élmezőnyébe tartozott, a mutató járt már a 40-50 százalékos szint felett is. "A munkaképes lakosság kb. 50 százaléka munkanélküli jelenleg, a másik 50 százalék ingázik. Mivel sok fiatal hagyta el a községet, így az elöregedő falvak közé tartozik" - olvasható a falu oldalán.

Az áprilisi választást követő egyik elemző cikkünkben megírtuk, hogy nem attól lett fideszes vagy ellenzéki egy település, hogy van-e elég munkahely, a választási eredményből nem lehetett kiolvasni, hogy a választópolgárok összességében szociális alapon szavaztak volna április 3-án. Ez igaz Endrefalvára is, ahol 86 százalékos sikert ért el a fideszes Balla Mihály.

A KSH augusztusi adataiból pedig az látszik, hogy lassan elindult felfelé a munkanélküliség: a számuk 177 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig 3,6 százalék. Ez júliusban még 173 ezer és 3,5 százalék volt. A foglalkoztatottakról szóló kimutatásból is kiolvasható egy negatív trend: augusztusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos száma 4 millió 713 ezer volt, és egy hónap alatt ezerrel csökkent.

"A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája a KSH friss gyorstájékoztatója szerint a 75 százalékot közelíti" - találta meg a pozitívumot a Technológiai és Ipari Minisztérium. Ez valóban így van, csak azt felejtik el kifejteni, hogy a népesség folyamatosan csökken: például 2015 decemberében még 6,5 millió ember tartozott ebbe a korcsoportba, most viszont már csak 6,1 millió ember. Ezért lehetséges, hogy bár csökken a foglalkoztatottak száma és több a munkanélküli, a foglalkoztatási ráta növekedni tud.

Abban konszenzus van, hogy az idei utolsó negyedévben és 2023 első negyedévében jó eséllyel technikai recesszióba fordul az ország. Ehhez egymást követő két negyedévben kell visszaesnie a gazdaságnak – olyan recesszió pedig még nem volt, amely ne okozott volna munkanélküliséget. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a legutóbbi Kormányinfón beszélt arról, hogy lesz új munkahelyvédelmi akcióterv, ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki.

Nem tudni, hogy ennek része lesz-e például a munkanélküli segély időtartamának meghosszabbítása, amivel még az ellenzék kampányolt a választás előtt. Márciusban dőlt el, hogy lehetne népszavazást tartani arról, hogy az álláskeresési járadék ne három, hanem kilenc hónapig járjon (összegyűlt az előírt 200 ezer érvényes aláírás), amivel éppen főleg a vidéki, falusi álláskeresők jártak volna jól. Az Alkotmánybíróság viszont úgy döntött, hogy nem lehet népszavazást tartani az ügyben a költségvetés érintettsége miatt. Az AB Varga Judit igazságügyi miniszterrel értett egyet, aki szerint az álláskeresési járadék érdemben és számszakilag változtatna a központi költségvetésen.