Bár a magas infláció miatt már az MNB szerint is rosszabbul élünk, mint négy éve, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint a tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők száma még mindig növekszik, a GKI szerint a magyar települések 87 százalékában nem érték el a keresetek az országos átlagot, valamint ugyanannyian, ugyanott és ugyanannyiból kapnak szociális tűzifát, mint négy éve, a választási eredményből mindezek ellenére nem olvasható ki, hogy a választópolgárok összességében szociális alapon szavaztak volna április 3-án.

A G7.hu már megírta, hogy ezúttal is hihetetlen fölényben volt az ország legszegényebb községeiben és falvaiban a Fidesz. Az mfor.hu pedig arra jutott, hogy kormányváltást akartak a leggazdagabb magyar települések. Az NFSZ települési szintű áprilisi foglalkoztatási adatait és az egyes települések választási eredményeit összevetve azonban semmilyen összefüggés nem igazolódik: akár magas, akár alacsony volt egy adott faluban a munkanélküliség, így is, úgy is a Fidesz nyert.

Ha csak a két végletet nézzük: a Baranya megyei Bürüs faluban a legrosszabb a munkanélküliségi helyzet az egész országban. Az NFSZ adatai szerint 32 munkaképes korú közül csak 16 ember dolgozik, tehát 50 százalékos a munkanélküliség. A Fidesz színeiben induló Nagy Csaba simán nyert a faluban 76 százalékos eredménnyel. A kis baranyai zsáktelepülésről négy éve a Magyar Narancs írt cikket. „A lakosság fele nyugdíjas, 10-15 százalék a gyermekkorú és a maradék keresőképes. Hivatalosan 89-en lakják a falut, valójában azonban jó, ha hetvenen. A lakosság elöregedik, aki tehette, elköltözött már” – írja a hetilap. Most 63 választópolgárból 39 ment el szavazni, és 29-en a fideszes jelöltet választották.

Januárban írtunk róla, hogy 2021-ben a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabura kapta a legtöbb támogatást szociális tűzifára, 27 millió forintot. Akkor még 16,5 százalékos volt a munkanélküliség, áprilisban 19,2 százalékos, ami 352 embert jelent. Tiszaburán három szavazókör is volt, ezeket 96, 92 és 71 százalékos eredménnyel nyerte a fideszes jelölt.

A másik véglet pedig: ha valahol verhetetlen volt a Fidesz az április 3-ai országgyűlési választásokon, az a csornai választókerület Győr-Moson-Sopron megyében. A szavazatok 71,22 százalékát megszerezve Gyopáros Alpár lett a legnagyobb arányban diadalmaskodó egyéni parlamenti képviselő. Errefelé gyakorlatilag ismeretlen a munkanélküliség. Négy kisváros található a körzetben, Csorna, Kapuvár, Beled és Tét, a munkanélküliség pedig 1 százalék alatt van. Vagy például szintén Gyopáros Alpár lett az országgyűlési képviselője Ciráknak, ahol 373 munkaképes korú emberből csak 1 nem dolgozott áprilisban. Mindenhol 70-80 százalékos fölénnyel diadalmaskodott a fideszes politikus.

A számokból inkább az olvasható ki, hogy nem az anyagi helyzet, az egzisztenciális biztonság alapján dőlt el, hogy ki szavazott kormányváltásra és ki nem. Hanem a település mérete. Budapesten például egy kivételével az összes választókerületben nyerni tudott az ellenzék, pedig a fővárosban szintén alig van munkanélküliség (1,5 százalék). Karácsony Gergely főpolgármester a választás után a Telexnek adott interjúban úgy fogalmazott: az ellenzéki törzstábor a kormány társadalompolitikájának nyerteseiből áll. Szerinte ebből is látszik, hogy az emberek nem csak a hasuk alapján szavaznak.

Az ellenzék pedig épp például a munkanélküli segély időtartamának meghosszabbításával kampányolt. Márciusban dőlt el, hogy lehet népszavazást tartani arról, hogy az álláskeresési járadék ne három, hanem kilenc hónapig járjon, amivel éppen főleg a vidéki, falusi álláskeresők jártak volna jól. Ennek viszont még nincs is kitűzve az időpontja, és bizonytalan, hogy megtartják-e egyáltalán.