Már egy hónappal a választás előtt megírtam, hogy a magas infláció miatt rosszabbul élünk, de a választás után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is bátran ír erről a friss inflációs adatokat látva.

Az üzemanyagok és szabályozott árak nélkül számított kosár havi árváltozása háromszorosa az elmúlt években jellemző márciusi értéknek, az iparcikkek árai is a korábbi évekre jellemző ütem háromszorosával emelkedtek, míg az élelmiszerek drágulása szintén két-háromszorosa volt annak, ami az elmúlt évek márciusaiban bekövetkezett

- állapította meg az inflációs adatokat elemezve az MNB.

Miről is van szó pontosan?

A KSH adatai szerint márciusban a fogyasztói árak átlagosan 8,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat. Utoljára 2007. júniusban volt ilyen magas az infláció. Az MNB viszont a maginflációról beszél, és ez az igazi lényeg. A maginfláció ugyanis az árszínvonal-változás egyik legfontosabb mutatószáma, elsődleges célja, hogy kiszűrje az olyan egyszeri, átmeneti és nem piaci eredetű árhatásokat, mint például a hatósági döntések vagy a rendkívüli időjárás. Tehát ez kiszűri a mindenféle hatósági áras trükközést, amiben az Orbán-kormány már egy ideje nagyon erős.

Nos, a maginfláció a februárihoz képest 1,0 százalékponttal 9,1 százalékosra emelkedett. Megnéztem, hogy mikor volt utoljára ilyen magas: 2001 nyarán, tehát még az első Orbán-kormány idején. És tökéletesen igaza van az MNB-nek: a hatósági árak nélkül számított kosár havi árváltozása háromszorosa az elmúlt években jellemző márciusi értéknek. Még 2019 márciusában 3,2 százalékos, 2020 márciusában 3,8 százalékos, 2021 márciusban 2,8 százalékos volt a maginfláció, most meg ugye 9,1 százalékos lett. "A 9,1 százalékos növekedés hátterében többek között az energiaárak vagy az üzemanyagok emelkedéséből származó másodlagos hatások állnak. A fogyasztók ezen termékek drágulását közvetlenül ugyan nem fizetik meg, ám a vállalatok a brutális költségnövekedést nem tudják felvállalni és azt áthárítják a fogyasztókra. Így az energiaárak emelkedése az értéklánc végén mégis érinti az átlagembereket is" - magyarázza az mfor.hu.

A nyugdíjasok is egyre nagyobb bajban vannak. A nyugdíjasok kosarára februárban 7,8 százalékos inflációt számolt a KSH, márciusban viszont már 8,3 százalék lett ez a szám. Ebben a kategóriában csak 2018-ig böngészhetők a hivatal adatai, ebben az idősávban ez a 8,3 százalék rekordnak számít. Ez azért fontos, mert januárban csak 5 százalékos emelést kaptak a nyugdíjasok. A Pénzügyminisztérium persze még a választások előtt közölte a szokásos jó hírt: két lépcsőben utólagos nyugdíj-kiegészítésben reménykedhetnek a nyugdíjasok valamikor az év folyamán.

Egyelőre nem látni, hogy mikor tetőzhet az infláció, ami mellékesen hatalmas áfabevételekhez segíti az Orbán-kormányt. A KSH adatai szerint az áfabevétel emelkedése 2021-ben 743 milliárd forint volt, ami 15,8 százalékos emelkedést jelent. Viszont így is kétszer akkora a költségvetés hiánya, mint tavaly ilyenkor. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint persze nem az infláció, hanem a gazdasági teljesítmény miatt nőtt óriásit az áfabevétel. Az infláció pedig garantáltan velünk marad a következő években is, ellenben az orosz-ukrán háború miatt gazdasági lassulás várható. Az MNB előrejelzése most már csak 2,5-4,5 százalékos növekedést jósol, miközben 7,5-9,8 százalék közötti átlagos infláció várható.

Ha pedig marad a magas infláció, akkor a hatósági árak is maradnak. Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz kétharmados választási győzelmét követően már jelezte, a májusi határidők után is szeretnék fenntartani az ársapkákat, erről pedig egyeztetéseket kezdenek a Mollal, illetve a kereskedőkkel.