Na most akkor elvenné Márki-Zay Péter galád módon a 13. havit szegény nyugdíjasoktól vagy sem? A kampány hajrájában egymást érik a kormánypárti és az ellenzéki lakossági fórumok szerte az országban, ahol például erre a kérdésre kaphatnak eltérő választ az érdeklődök. Több ilyen eseményről szóló videó megtekintése után megállapítható: csakúgy, mint a korábbi választások esetében, a hallgatóságban erősen felülreprezentáltak a nyugdíjasok. Mivel 2,5 millió emberről van szó (a nyugdíjasok 62 százaléka nő), érthető módon minden pártnak fontosak a nyugdíjas szavazók, akik ráadásul igen aktívak is.

Az ellenzéki előválasztás első napján is leginkább nyugdíjasok álltak sorba, és a Békemenet sem tűnt soha tinidiszkónak. Érdemes tehát átnézni, hogy a pártok mostanában milyen ígéretekkel próbálják magukhoz édesgetni a nyugdíjasokat.

A Fidesz üzenete elég egyszerű:

A baloldal újra tönkretenné a gazdaságot, adóemeléseket akarnak, eltörölnék a minimálbért, elvennék a családtámogatásokat és a 13. havi nyugdíjat, bevezetnék a fizetős egészségügyet, tönkretennék a vidéket, beengednék a migránsokat és rászabadítanák a gyerekekre az LMBTQ-propagandát.

Tehát Márki-Zay elvenné a 13. havi nyugdíjat, ami amúgy mintegy 400 milliárd forintba került. Ez volt az orbáni pénzosztás egyik legnagyobb eleme, a kormány eredetileg több lépcsőben akarta kiosztani, de végül a választásokra való tekintettel inkább egy összegben utalták ki a nyugdíjasoknak februárban. Tehát a kormányzati kampánystratégia szerint előbb kifizették a pénzt, majd pedig azzal kezdték el riogatni a nyugdíjasokat, hogy a baloldal elvenné tőlük.

Ellenben maga az MTI is tudósított az egyesült ellenzék választási programjának bemutatójáról, ahol Márki-Zay azt ígérte, hogy:

a családtámogatások megmaradnak, a bérek és a nyugdíjak emelkednek. Ígéretet tett a 13. havi nyugdíj megtartására és a vegyes indexálás szerinti nyugdíjemelés visszaállítására. Negyven év után nemcsak a nők, hanem a férfiak is nyugdíjba mehetnek; a rendőrök és a fegyveres testületek tagjai 30 év munkaviszony után kérhetik nyugdíjazásukat.

Tehát Márki-Zay nem venné el a 13. havit, sőt a „Férfi 40” bevezetése azt jelentené, hogy 58-60 éves korukban már nem csak a nők, hanem a férfiak is tömegesen mehetnének nyugdíjba. A „Nők 40”-et 2011-ben vezette be az Orbán-kormány, és 10 év alatt mintegy 300 ezren éltek a lehetőséggel. Kérdés, hogy mennyire lenne fenntartható, ha a pozitív diszkriminációt megszüntetve már a férfiak is nyugdíjazhatnák magukat 40 év munka után, miközben tudjuk, hogy a demográfiai jellemzők miatt egyre kevesebb aktív munkavállalónak kell eltartania egyre több nyugdíjast, és így elkerülhetetlennek látszik a nyugdíjkorhatárok emelése. 2022. január 1-től az 1957-ben vagy azt követően születettek számára a nyugdíjkorhatár 65 évre emelkedett.

Az ellenzéki programban olvasható vegyes indexálás a sokat emlegetett svájci indexálást jelenti. Ez merőben más, mint a jelenlegi rendszer, mert most az inflációs előrejelzésnek megfelelő mértékkel emeli a kormány a nyugdíjakat. "Miután a Magyar Nemzeti Bank is folyamatosan 4,5-5 százalék körüli fogyasztói árindex növekedésről beszélt tavaly év végén, a kormány meghajolt az érvek előtt és így januártól 5 százalékkal nőttek a nyugdíjak" - írta elemzésében az mfor.hu.

Szokásos előadás

Januárban tehát 5 százalékos emelést kaptak a nyugdíjasok. Ez után szokott következni a kormány szokásos játéka, amit idén is előad: az alultervezett infláció miatt mindig utólag emelik az idősek bérét, azaz a nyugdíjasok hónapokig kevesebb nyugdíjat kapnak, mint amennyi járna nekik, de a jól kommunikálható nyugdíj-kompenzációval a kormány mindig a segítségükre siet.

Nyugdíjszakértők már februárban biztosak voltak abban, hogy az egyre magasabb infláció miatt biztosan szükség lesz évközi korrekciós nyugdíjemelésre. Februárban a fogyasztói árak átlagosan 8,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Utoljára 2007. augusztusban volt ilyen magas az infláció. A nyugdíjasok kosarára pedig 7,8 százalékos inflációt számolt a KSH. Az MNB inflációs előrejelzése szerint azonban az infláció 7,5-9,8 százalék között alakulhat éves átlagban. A Pénzügyminisztérium rögtön közölte is a szokásos jó hírt: két lépcsőben nyugdíj-kiegészítés történik, az első júniusban, a második novemberben. Így meg is születtek a szokásos szalagcímek: júniusban újra nyugdíjemelést ad a kormány!

A nyugdijguru.hu szakportál viszont már február közepén megírta, hogy ha nem csak az infláció mértékével, hanem az infláció és a nettó nemzetgazdasági átlagkereset növekedésének vegyes indexével (2021-ben 9,7 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset) nőttek volna a nyugdíjak, akkor az átlagnyugdíj nem 161 ezer forint, hanem több mint 200 ezer forint lehetne 2022-ben. Tehát havi 40 ezer forinttal lenne több az átlagnyugdíj összege. Emiatt nem szakadnának el úgy annyira egymástól a fizetések és a nyugdíjak.

Emelni, de miből?

A költségvetés azonban borzasztó állapotban van: a kormány az egész évre 3152 milliárd forintos hiányt vár, az első két hónapban ennek a tervnek már a 45,5 százaléka teljesült. Az orosz-ukrán háború miatti gazdasági lassulás (a GDP 2,5-4,5 százalék körül alakulhat 2022-ben) pedig a bevételi oldalon okoz jelentős elmaradást. A felpörgő infláció az adóbevételek oldalán még nem okoz gondot (sőt, a magasabb árak miatt az áfabevételek nőnek), de előbb-utóbb a fogyasztás csökkenését okozza, amit megérez a költségvetés is. Nem véletlen, hogy sok nyugdíjas a megélhetéshez még dolgozni kényszerül.